“Az az ígéret pedig, amelyet ő maga ígért nekünk, az örök élet.”

( 1Jn2,25 )

Kedves unitárius híveim, keresztény testvéreim!

Az Istenben bízó ember szívét és lelkét húsvét ünnepén öröm és igazi életkedv tölti be. A megújuló természet évről évre azt hirdeti, hogy minden élni akar. Húsvét ünnepének a nagy üzenete is ez: az élet győzedelmeskedik az elmúlás felett.

Az egész evangélium erről a nagy örömről tudósít. Jézus így búcsúzik tanítványaitól: „nem hagylak titeket árván, eljövök hozzátok. Még egy kevés idő és a világ többé nem lát engem, de ti megláttok, mert én élek és ti is élni fogtok.” (Jn14,18-19)

Jézus tanítása és példája arról a nagy örömről tesz bizonyságot, hogy az élet Isten közelségében örök. Jézus felismerte és tanította, hogy Isten a mi szerető Atyánk és mi az Ő gyermekei vagyunk. Ennek az atya és gyermek közötti kapcsolatnak az alapja a szeretet. Jézus megmutatta és példát állított arról, hogy miként kell Isten közelségében megmaradni és lélek szerint élni, gondolkozni és dolgozni. Megmutatta a lehetőségét annak, hogy miként lehet a bezártsággal és külső erőszakkal felvenni a harcot. Megtanított arra, hogyan éljünk egymás mellett, mint Isten gyermekei. Példát mutatott arról, hogy miként lehetünk Isten szeretetében szabad emberek a belső gyengeségek és külső korlátok ellenére. Tovább...

A húsvéti üzenet hangfelvétele  itt hallgatható meg.

Ma főzzük a kukoricát holnapra. Nagypénteki kukorica lesz belőle. Nagypénteken böjtöt tartunk. Ötven liternél többet főzünk, hogy mindenkinek jusson. Az asszonyok adták össze a kukoricát, kiválogatva a szebbjit. Takarmánykukorica, mint a régi időkben. Sokat kell főzni, sokat kell mosni, héjalni. Hamut használunk a héjaláshoz, de én erről keveset tudok. Jó, hogy segít nekünk Marcsa néni, Juci néni, Katica néni és Erzsi néni. Ők tudják, mit kell csinálni. Ők mondják, a fiatalabbak csinálják. Na, nem mindenkinek van kedve, ideje velünk tartani, de ez nem szomorít el minket. A lényeg, hogy nagycsütörtökön se hagyjuk el egymást, s bár emlékezünk Jézus magára hagyatottságára, mi ne legyünk egyedül.

Tudom, amire eljön az este és a főtt kukorica aranysárgán fog gőzölögni a fazekakban, mi már fel leszünk készülve nagypéntekre. Olyan elbúcsúzás hangulata van a napnak, olyan szenvedés-történetes. Végülis mindannyian meghalunk egyszer, s jól tesszük, ha időről időre megpróbálunk elbúcsúzni szeretteinktől.

Ne mulasszuk el ezen a napon se elmondani azoknak, akiket szeretünk, hogy valóban szeretjük őket. Tovább...

Hosszú évszázadokon keresztül egy egyházközséget alkotott a két Bencéd, Kobátfalva és Székelyszentmihály. Önállósulásuk óta az idei nagyböjtben tartottak első alkalommal közös istentisztelet-sorozatot. Előbb Alsóbencédben, vasárnap pedig Kobátfalván. Virágvasárnap nagy ünnepre készülnek: mindannyian az ősi templomban, a szentmihályiban imádkoznak.

A Boldogok, akik házadban laknak hívó gondolattal szervezett, három vasárnapon át tartó együttlétsorozatnak a kobátfalvi unitárius templomban tartott állomásán is megnedvesedtek a szemzugok. A szépszámú gyülekezet részvételével tartott istentiszteleten, az „egymásra találás ünnepi pillanatában” Tófalvi Tamás székelyszentmihályi lelkész imájában „az egy szív, egy zsoltár, egy imádság” élményét emelte ki. Amikor felidéződnek megannyi közös évtized emlékei... Fohászban kérte: tartsa meg Isten a köztük lévő békességet, lelki egységet és szeretetet. Tovább...

Molnár Melinda

Forrás: Udvarhelyi Híradó

2014. április 13-án, virágvasárnapján a Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség, a Háromszék-Felsőfehéri Unitárius Egyházkör Esperesi Hivatala és a Magyar Unitárius Egyház Missziói és Nevelési Ügyosztálya gyülekezeti találkozót szervezett a Kovásznai Unitárius Leányegyházközségben.

A szószéki szolgálatot Székely Kinga Réka, az ügyosztály előadó-tanácsosa végezte. Azt követően Török István esperes az imádkozás gyakorlatáról beszélt, majd Kovács István lelkész bemutatta az Egy az Isten - unitárius imák című imakönyvet.

Székely Kinga Réka a kötet kiadásának történetét ismertette. A könyvbemutató után Boros János és Erdő B. Vilmos felügyelő gondnokok köszöntötték a gyülekezetet és méltatták az eseményt. Végül, a találkozó emlékére minden család egy-egy imakönyvet vehetett át, a szervezők ajándékaként.

Az eseményt közös vacsora zárta.

Török István fényképeit itt lehet megtekinteni.

A húsvét megünneplése az unitárius ember életében nem jelent mást, mint bármely keresztény felekezet emberének. Ünneplő szokásainak megnyilatkozásaiban az egymást követő nemzedékek hagyatékolta val­lásos felfogása, életszemlélete, a közösségi érintkezés szabályai, társas formáinak kötött rendje, törvényei, egyszóval népünk kultúrája tükrö­ződik.

Az összehasonlító vallási néprajznak azonban szüksége van a külön­böző vallásfelekezetekben gyakorolt szokások minél teljesebb megisme­résére. Ehhez kíván hozzájárulni a jelen dolgozatba foglalt — lehetőleg mindenik unitárius vidékről — mintegy ötven, a jegyzetben adatköz­lőkkel feltüntetett egyházközségből a húsvéti ünnepkör népszokásairól gyűjtött anyag hézagpótló adatközlésként.

A húsvéti ünnepkör kezdetét virágvasárnaptól számíthatjuk. Az ün­nepkörhöz fűződő szokások ettől az időponttól a húsvét vasárnapot követő fehérvasárnapig, illetve az ezt követő hétfőig tartó periódusban helyez­kednek el. Tovább...