Október 23-án került sor a 23. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia teológiai szekciójának online megszervezett ülésére, amelyen hat hallgató tartott előadást.
A szakdolgozatokat értékelő zsűrit dr. Németh Áron (Debreceni Református Hittudományi Egyetem), dr. Papp György (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet), dr. Rád András László (Babe-Bolyai Tudományegyetem) és drd. Tóth Krisztián (Babeș-Bolyai Tudományegyetem) alkotta.
A dolgozatok bemutatását kérdések és viták követték. Az eredményhirdetésre október 25-én került sor. A zsűri a következő módon értékelte a diákkonferencia résztvevőinek teljesítményét:
- díj: Vass Lehel, témavezető tanár: dr. Balogh Csaba
- díj: Biró István, témavezető tanár: dr. Kolumbán Vilmos József
- díj: Nagy Norbert, témavezető tanár: dr. Koppándi Botond Péter
Dicséret: Demeter Henrietta, témavezető tanár: dr. Kiss Jenő
A TDK tavaszi időszakában megrendezett versenyen (május 23.) dicséretet szerzett Földvári Debora teológiai hallgató, akinek témavezető tanára dr. Adorjáni Zoltán volt.
További dolgozatok: Sfet Ingrid (BBTE): Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk? (témavezető tanár: Dr. Püsök Sarolta); Tinca Richard (BBTE): Fraternitás a szenvedésben: Márton Áron és Alexandru Todea kapcsolata.
A helyezést elért szakdolgozatok összefoglalói
Vass Lehel: A Gen 46:8-27 szöveg- és redakciótörténete
A Gen 46,8–27 azon személyek névsorát tartalmazza, akik a kánaáni éhínség idején Jákóbbal együtt mentek le Egyiptom földjére. Az említett szövegrész viszont néhány olyan jellegzetességgel bír, amely további vizsgálatra ösztönöz. Ilyenek az értelmetlennek tűnő ismétlések, a szövegen belüli feszültségek és a Genézis könyvének más igeverseivel ellentmondásban levő adatok is, amelyek alapján joggal következtethetünk arra, hogy a szóban forgó perikópa szövege az idők során jelentős változásokon ment keresztül. Ebben a dolgozatban, amely a fenti szempontok alapján a Gen 46,8–27-et először teszi kimerítő vizsgálat tárgyává, a perikópa szöveg- és redakciótörténetének járunk utána. Ebből a szempontból előbb áttekintjük az ókori forrásokat és bibliai szövegtanúkat, beleértve a Gen 46,8b–27 Septuaginta-fordításának harmonizáló törekvéseit is. Az adott igeszakasz szöveg- és redakciótörténetét felvázoló fejezetekben a végleges, kanonikus szövegből kiindulva, időben visszafele haladva teszünk kísérletet a lehetséges szövegrétegek leválasztására, illetve a felhasznált források rekonstruálására.
Bíró István: Az egyháztörténet oktatása a kolozsvári teológiai fakultáson 1895 és 1948 között
Az egyházhistória úgy kezelendő, hogy életet adjon és életet ébresszen. Ezekkel a szavakkal mutatta be az egyháztörténet-oktatást Kenessey Béla, a kolozsvári református teológiai fakultás igazgatója, későbbi református püspök 1896. október 1-én a tanévnyitó beszédében. Eme dolgozat is erre a megállapításra épít. Célja az, hogy feltárja és bemutassa az egyháztörténet-oktatás történetét a fakultás alapításától a második világháború utáni változásokig. A dolgozat négy korszakot ölel fel, amelyeket ebben az időszakban oktató egyháztörténészek működési idejéhez szabtunk. A dolgozat ezt a négy korszakot mutatja be, illetve pontos kimutatást közöl az ebben a jelzett időszakban oktatott egyháztörténeti tárgyak tananyagáról, óraszámairól. Mindezt olyan történelmi keretbe ágyazva, amely áttekinti a tanárok itteni munkásságát és az egyházi, társadalmi, történelmi változásokat. A dolgozat kitér továbbá az ebben a korszakban készült egyháztörténeti pályamunkákra.
Nagy Norbert: A hit hallásból van – A prédikáció kommunikációjának kérdése, avagy hogyan közvetítsük hatásosabban az isteni beszédet
A dolgozat arra keresi a választ, hogy napjainkban hogyan képes a prédikáció úgy megújulni, hogy elérje célját és hatással legyen az emberek életére oly módon, hogy lehetőleg egyáltalán ne sérüljön a transzcendencia üzenete, azaz Isten beszéde. A dolgozat célja megkeresni a választ arra, hogy milyen üzenet lenne a legalkalmasabb a posztmodern ember számára, valamint hogy miként lehet minél hatásosabban közvetíteni az isteni beszédet, milyen lehetőségei vannak a lelkésznek arra, hogy a ma technikailag fejlett világában szocializálódott emberhez szóljon, melyek azok az újszerű kommunikációs stratégiák, amelyek a prédikáció alapvető működtető mechanizmusává kellene váljanak.
Demeter Henrietta: Narratív prédikáció és a bibliai történetek
A prédikálás művészete a mindenkori teológusok kihívása. Isten lelke vezérli a lelkipásztorokat a szolgálat végzésében, akik minden korban szembe kellett nézzenek a kor generálta nehézségekkel szakmai szempontból. A dolgozat középpontjában a narratív prédikálás mint az újítás kieszközlésének egyik alternatívája áll. Bemutatom a módszer kialakulását, lényegi koncepcióját, annak reform jellegű hatásait. A prédikáció elbeszélésszerűsége alapjaiban változtatja meg annak struktúráját, és a passzív hallgatói pozícióból kimozdítva, egy cselekmény részeseként határozza meg a gyülekezetet. A dolgozat tovább tTárgyalja a bibliai történetek műfaji sajátosságait, azoknak narratív jellegét, majd rámutat a narratív prédikálás és a Szentírás elbeszéléseiben rejlő műfaji analógiára, illetve az ez által meghatározott textus követelményeire, amelyet a megfelelő prédikációtípus megtalálása iránt támaszt.