Június 28-án tartotta tanévzáró istentiszteletét a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Kara a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Templomban. Az ünnepi alkalmon a Magyar Unitárius Egyház főhatóságának képviselői, a teológiai hallgatók, tanárok, lelkészek, családtagok és a gyülekezet közösségében búcsúztatták a végzős hallgatót, László Orsolyát, aki tanulmányai befejezésével az egyházi szolgálat új szakaszába lép.

Az istentiszteleten Kovács István püspök végzett szószéki szolgálatot. Prédikációjának bibliai alapgondolatát Máté evangéliuma 9. fejezetének 35–38. verse adta, amely az aratás és a munkások jézusi képén keresztül szól a szolgálat felelősségéről és küldetéséről. A püspök hangsúlyozta, hogy a teológiai képzés a tudás megszerzése mellett lelki formálódás, személyes elhívás és hitbeli érlelődés is. A lelkészi hivatásra készülő embernek újra és újra fel kell fedeznie saját küldetését, hogy hitelesen tudja megszólítani a rábízott közösséget. Kiemelte, hogy Jézus szolgálata ma is irányt mutat: az evangélium hirdetése, a remény ébresztése, a gyógyítás és a békesség munkálása ma is az egyházi szolgálat feladata. A végzős hallgatót arra biztatta, hogy bizalommal és felelősséggel induljon el hivatásában, hiszen Isten országának szolgálatában mindig szükség van hiteles munkásokra.

Az istentiszteletet követően dr. Koppándi Botond Péter dékán mutatta be a végzős hallgatót. Ismertette László Orsolya hivatásának alakulását, kiemelve, hogy a Marosvásárhely-Bolyai téri Unitárius Egyházközség közössége, valamint a gyermekkorától kapott lelki útravaló és az ott szolgáló lelkészek példája is hozzájárult ahhoz, hogy a teológiai pályát válassza. Elmondta azt is, hogy a lelkészi szolgálat iránti elköteleződése már fiatalon megfogalmazódott benne, és hivatásának középpontjában az emberek szolgálata áll.

László Orsolya  végzős hallgató beszédében hálát adott a teológián eltöltött évekért, tanárainak, hallgatótársainak, a befogadó gyülekezetnek és családjának. A ballagások jól ismert gondolatát – hogy egy ajtó bezárul, egy másik pedig megnyílik – személyes élményein keresztül értelmezte: sorra vette azokat a közösségeket és életszakaszokat, amelyektől most búcsút vesz, miközben új szolgálati lehetőségek nyílnak meg előtte. Köszönetet mondott mindazoknak, akik a teológiai évek során mellette álltak, és hozzájárultak ahhoz, hogy megerősödjön hivatásában.

A teológiai hallgatók nevében Széll Róbert búcsúzott a végzőstől. Beszédében László Orsolya segítőkészségét, nyugalmát, derűjét és kitartását emelte ki. Úgy fogalmazott, hogy évfolyamtársa példát mutatott abban, miként lehet komolyan venni a teológiai tanulmányokat úgy, hogy közben megmarad az emberség, a közösség iránti nyitottság és az élet öröme is.

A Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség nevében Jobbágy Júlia lelkész köszöntötte a végzőst. Saját tapasztalataira utalva arról beszélt, hogy a gyülekezet közössége a szolgálat során megtartó erőt jelent, és azt kívánta László Orsolyának, hogy lelkészi hivatásában ő is mindig megtapasztalja ezt a közösséget, valamint Isten vezetését és megtartó szeretetét.

Az ünnepség részeként dr. Koppándi Botond Péter dékán jelképesen átadta a végzős hallgatót az egyháznak. Ezt követően Lőrinczi Levente, az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének képviseletében az úrasztala előtt felöltöztette a szolgálat palástjába, majd ajándékátadásra került sor.

A záróéneket követően László Orsolya kézfogással búcsúzott el a főhatóság képviselőitől, a teológia vezetőségétől, tanáraitól, hallgatótársaitól és az ünneplő közösségtől.