Benjamin Franklin (1706–1790) – író, tudós, a villámhárító feltalálója, államférfi, a Függetlenségi Nyilatkozat társszerzője és a szabadságharc résztvevője, bölcselő, az Észak-Amerikai Bölcseleti Társaság megalapítója

John Adams (1735–1826) – az Amerikai Egyesült Államok (a továbbiakban: AEÁ) második elnöke (1796–1800), a függetlenségi háborút követő alapnyilatkozatok egyik megfogalmazója

John Murray (1741–1815) – lelkész, az első amerikai univerzalista gyülekezet megszervezője

Thomas Jefferson (1743–1826) – az AEÁ harmadik elnöke (1801–1809), a Függetlenségi Nyilatkozat társszerzője, a Virginia Egyetem megalapítója

Benjamin Rush (1745–1813) – függetlenségi harcos, orvos, az amerikai modern pszichiátria megteremtője

John Quincy Adams (1767–1848) – az AEÁ hatodik elnöke (1824–1828), később az Egyesült Államok történelmének egyik legsikeresebb államtitkára, a washingtoni Smithsonian Intézet létrehozója

Hosea Ballou (1771–1852) – lelkész, teológus, az amerikai univerzalista egyház kiemelkedő alakja

William Ellery Channing (1780–1842) – lelkész, az amerikai unitárius kereszténység legjelentősebb teológusa, Baltimore-i beszéde korszakalkotó hatású a modern unitarizmus kialakulására

Samuel Morse (1791–1872) – a távíró és a Morse-kódrendszer feltalálója, a Harvard Egyetem tanára, festőművész

Millard Fillmore (1800–1874) – az AEÁ alelnöke, majd tizenharmadik elnöke (1850–1852), az Észak-Dél konfliktus megoldásán munkálkodott

Ralph Waldo Emerson (1803–1882) – unitárius lelkész, költő, esszéíró, a XIX. század egyik legnagyobb hatású amerikai gondolkodója

Henry Wadsworth Longfellow (1807–1882) – író, költő, a Paul Revere’s Ride szerzője

Margaret Fuller (1810–1850) – a korai feminizmus élenjárója, a XIX. századi transzcendentalizmus vezető alakja, a The Dial elindítója

Theodore Parker (1810–1860) – lelkész, az észak-amerikai rabszolga-felszabadítás egyik legnagyobb hatású élharcosa; bibliával és revolverrel az asztalán védte a házában menedékre lelt rabszolgákat; küzdött a nők egyenrangúsításáért, a halálbüntetés eltörléséért, börtönreformokért

Horace Greeley (1811–1872) – újságíró, népnevelő, politikus, a New York Tribune alapítója

Henry David Thoreau (1817–1862) – történetfilozófus, naturalista író, a Walden Pond szerzője

Mary Mitchell (1818–1889) – csillagász, a női egyenjogúság harcosa, az AEÁ-beli tudományos akadémia első női tagja

Herman Melville (1819–1891) – író, a Moby Dick szerzője

Clara Barton (1821–1912) – az Amerikai Vöröskereszt megalapítója és első elnöke

Thomas Starr King (1824–1864) – kaliforniai lelkész, emberjogi harcos, a polgárháború jelentős alakja, a rabszolga-felszabadítás munkálója

Charles William Eliot (1834–1926) – neveléskutató, tanár, 1869–1909 között a Harvard Egyetem rektora, a Harvard Classics elindítója

Olympia Brown (1835–1926) – jeles feminista, az AEÁ történetének elsőként felavatott női lelkésze

Alexander Graham Bell (1847–1922) – a telefon feltalálója, a süketnéma oktatási rendszer kidolgozója

William Howard Taft (1857–1930) – az AEÁ huszonhetedik elnöke (1908–1912), a Fülöp-szigetek kormányzója, a Legfelsőbb Bíróság elnöke

Frank Lloyd Wright (1869–1959) – műépítész, a madisoni unitárius templom, a chicagói Robbye House, a tokiói Imperial Hotel és a New York-i Guggenheim Museum tervezője

Carl Sandburg (1878–1967) – Pulitzer-díjas költő, életrajzíró

Edward Estlin Cummings (1894–1962) – költő, a költői stílus és technika forradalmára

Linus Carl Pauling (1901–1994) – kémikus, a molekulastruktúra leírásáért 1954-ben kémiai Nobel-díjban részesül; az atomfegyverekkel való kísérletezés elleni küzdelméért 1962-ben Nobel-békedíjjal jutalmazzák

Daniel Rogers Pinkham (1923–2006) – zeneszerző, orgonaművész, a kortárs amerikai zene kiemelkedő alakja

Sylvia Plath (1932–1963) – költő, írónő, az Üvegbura című világhírű regény szerzője

Ray Bradbury – kortárs író, a jelen tudományos-fantasztikus irodalmának egyik nagy alakja

William Perry – a Washington DC-beli unitárius-univerzalista egyházközség tagja, az első Clinton-kormány védelmi minisztere

William S. Cohen – Main állam szenátora, a második Clinton-kormány védelmi minisztere

Tim Berners-Lee – a Világháló standardjának egyik kifejlesztője

Teophilus Lindsey (1723–1808) – az első londoni unitárius gyülekezet lelkésze

Joseph Priestley (1733–1804) – lelkész, teológus, vegyész, az oxigén felfedezője és laboratóriumi előállítója (1774-ben), a fotoszintézis első tudományos leírója

Josiah Wedgwood (1735–1795) – neves keramikus, az ipari méretű kerámiagyártás elindítója

Robert Burns (1759–1796) – skót költő, énekszerző

George Stephenson (1781–1848) – mérnök, a gőzmozdony feltalálója

Ann Richmond (1801–1881) – alapítványtevő, a kolozsvári Unitárius Gimnázium természettudományi „tanszékének” mecénása

Harriet Martineau (1802–1876) – író és neves újságíró

James Martineau (1805–1900) – lelkész, a modern angol unitarizmus megteremtője

John Paget (1808–1892) – angol orvosból lett magyar; főműve Magyarország és Erdély, mindmáig az egyik legsikerültebb útleírás hazánkról; az 1848–49-es szabadságharcban tollal és karddal egyaránt részt vett

Charles Darwin (1809–1882) – evolucionista tudós, A fajok eredete című munka szerzője

Elizabeth Gaskell (1810–1865) – írónő, szociális munkás, William Gaskell manchesteri unitárius lelkész felesége; regényeiben nagyfokú szociális érzékenységgel mutatta be a viktoriánus korszakot és az ipari forradalom társadalmi következményeit

Charles Dickens (1812–1870) – regényíró; irányadó véleménye saját vallásáról: „az unitarizmus az a vallás, amely rokonszenvez bármely más vallású emberrel, anélkül, hogy elítélné”

Florence Nightingale (1820–1910) – szociális reformer, egészségügy-forradalmár, a Vöröskereszt alapítója

Emily Sharpe (1828–1914) – alapítványtevő, az ún. Hungarian Scholarship (Magyar ösztöndíjalap) létrehozója

Matilda Sharpe (1830–1916) – iskolaigazgató, a Channing House School alapítója, írónő, tehetséges festő

Beatrix Potter (1866-1943) – gyermekkönyv-írónő

Arthur Neville Chamberlain (1869–1940) – angol államférfi, két ízben is pénzügyminiszter; e minőségében szorgalmazza Németország és Olaszország megbékélését; miniszterelnök 1937–1940 között; a locarnói szerződés előkészítéséért 1925-ben Nobel-békedíjban részesült