Erdővidékhez mindig oda számítjuk az unitárius Ürmöst, az evangélikus Apácát és a görögkeleti Ágostonfalvát. Utóbbinak vasútállomása szolgálta ki emberemlékezet óta Erdővidéket és a baróti Cserei család telepített román ajkú családokat saját területére, ahol a régészek Árpád-kori nyílhegyekre leltek a Persányi dombok lejtőin. Ha a falu él, élni fog a nemzet is! Sarkigazság ez, mert Erdővidék dél-nyugati sarkában pezseg az élet. A három magyar faluban görcsösen ragaszkodnak a hagyományokhoz és mindig akad egy-egy olyan középkorú férfiember, aki a szervezői szerepet vállalja és a februári télben fúvós-muzsika zavar ki a kapuk elé kicsit és nagyot, s ha az illető családból olyan fiatal is van, aki tagja a farsangoló menetnek, akkor ott kaláccsal, süteménnyel és pálinkával is megkínálja a farsangolókat a ház asszonynépe, Bölönben köményes pálinkával, Apácán szász típusú tejfeles lepénnyel. Az időközben evangélikussá lett apácaiak is mind székely eredetűek, amit a család- és helynevek beszédesen bizonyítanak. A Brassó megyei Ürmös az idén elsőként szervezte meg a farsangot. Tiszteletes Szabó Előd helybeli lelkész a Nagy családhoz, idős és ifjabb Nagy Józsefhez irányított. Ők segítettek a végül is sikeresen záruló téltemetés megszervezésében. A falu Brassó felőli bejáratától indultak a lovas farsang-búcsúztatók, batyúkákkal, bolondkerékkel. Itt évtizedekig az volt a szokás, hogy harangszó után kimentek a déli vonatra a vasúti megállóhoz. Ez a járat már nem működik, de a farsangolók az idén is kimentek a vasúthoz, ennyire erős itt a hagyomány! Ürmösön bementek a lelkészi lakás udvarára, ahol a tiszteletes, Szabó Előd „esperes-helyettes szép szavakkal fogadta.” A kínálmáció az ürmösi utcasorokon sem maradt el. Nem különbözött az idei farsang a tavalyitól, egy azonban hihetetlen -mondta Nagy József: 400 személy ropta a táncot reggelig a farsangi bálban! Az úton az apácai rezesek muzsikáltak, a bálba szentgyörgyi együttest hívtak meg!

Február 9-én a szomszédos Apácán a Nagyszerről indul 13 órakor a menet. Lesz egy kóboros szekér feldíszített lovakkal és díszített maszkarás lovaspárok. Régi szokás itt, hogy a faluból is csatlakoznak maszkarások a menethez. E sorok írójának apácai rokonai is beöltöztek, koromba mártott mancsaikkal, tenyereikkel mindenkivel kezet fogtak és arcukat megsimogatták, amit kacaj és visítozás követett! Fiatal kori farsangjárásaimban mindig ott volt a menet élén a falu okos bolondja Uhaj Pista! Női ruhába öltözött, kirúzsozta a száját és piros retikült szerzett valakitől, az volt neki a mániája. Az utcai zenét szombaton a datki fúvósok szolgáltatják. A hangos vidám téltemető felvonulók, szokás szerint tiszteletüket teszik az lelkészi lakás előtt, ahol a lelkipásztor köszönti őket és eléneklik az Erős vár a mi Istenünk c. evangélikus himnusz-félét. Pál István az idei farsangosok szervezője elmondta: öröm számomra, hogy él annyi fiatal a faluban, s így nem marad ki ez a régi népszokás.

Az igazi tél- vagy farsangtemetés ebben az évben mégis csak a bölöni ifjúság feladata lesz a február 23-án reggel 8 órai találkozótól kezdve- mondta megkeresésünkre Akácsos Zsolt fő szervező, a Bölöni Ifjúsági és Kulturális Egyesület vezetője, a farsangolás megszállottja, a helybeli Kék Virág Táncegyüttes alapítója. Az ő érdeme, hogy visszahozta szokásba az egykori farsangok réguláit, s ha veszély fenyegeti a hagyományt körömszakadtáig menti. Bölönben nappali farsang néven ismerik ezt a népszokást. A szomszédos falvak sem tartják este, avagy éjjel a farsangi felvonulást, a bölöni azonban reggeltől estig tart, „ettől lett nappali” sőt ha kell két napos is, ugyanis megelőző nap, pénteken 19 órai kezdettel farsangi bált hirdettek, ahol bemutatkoznak a „kicsi kék virágok” az együttes gyerekcsoportja. A zajos vidám menet tiszteletét teszi az unitárius, majd pedig a református lelkész lakásásnál, fegyelemmel, meghallgatja a lelkészek szavait, „ők az utolsók -mondják- akiknek még hinni tudunk!? Itt is lesz bolondszekér, amelyen a két kitömött asszony-ember bábú veszettül forog .S mert a farsangnak egyre kevesebb anyagi támogatója van, szűkös bevételükből minden évben egy pár régi öltözetet készítettek a felvonulóknak. Az idén huszár-öltözetet rendeletek az erdőfülei Csog Jolántól. A menet mellett bizonyára az idén is bámuló cigány gyerekek caplatnak majd, egy-egy kalácsdarabot az ők kezükbe is nyomnak a kínálgatók, lesznek „hivatalos őrök, akik a rendre vigyáznak” s majd a központban elégetik a tél-bábut, a legkülönbözőbb maskarák, a suttyomban leereszkedő alkonyatban körül táncolják a jelképes tüzet. „Az utóbbi évtizedekben a farsangtemetés elvesztette egykori mágikus értelmét és ma már csak arra jó, hogy összehozzon egy közös mulatságot, a farsangi bált”- írták a szerzők az 1998-ban Bölönről megjelent unitárius falufüzetben. Hogy miben rejlett az a bizonyos mágikus jelleg, az már úgysem érdekli azokat, akik kiveszni hagyták ezt a régi szokást. A mágikus jellegről sokat írtak már a néprajzkutatók.