Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke kifejtette, hogy a vallásszabadság törvénye Isten keresésünkben egymás elfogadásának felismerését és az Istenhez vezető úton való szabad járásunk jogát adta. Az 1568. évi ediktumot követő időben tapasztalt felekezetközi viszálykodások ellenére a határozat töretlenül mutatja a felekezeti közeledés lehetőségét, amely azáltal válik jelen idejűvé, ha a felekezetek képesek őszintén bocsánatot kérni egymástól az okozott sérelmekért. Az évindító rendezvényen a főpásztor bejelentette, hogy a 2022. esztendő témája a múltban gyökerező és jelenben is ható értékeink. Hozzáfűzte: „Ennek értelmében keressük tárgyi, szellemi értékeinket, amelyből kisarjad a jelen, ez az örökség a mi munkánk, imádságunk és cselekvésünk által váljék továbbadandó hagyatékká.”
A vallásszabadság napja alkalmából szervezett ünnepség két helyszínen zajlott: délelőtt 11 órától Tordán, illetve délután 6 órától Kolozsváron.
A tordai unitárius templomban a szószéki szolgálatot Csete Árpád, a Homoródalmási Unitárius Egyházközség lelkésze, az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének elnöke végezte. Beszédében elmondta, hogy a vallásszabadság törvénye, egymás elfogadásának, a szeretetnek törvénye, amely utakat nyit egymás felé, s ezeken járni mindannyiunk felelőssége.
Gorzó Boglárka népdalénekes előadása után köszöntőbeszédek hangzottak el.
Józsa István Lajos házigazda lelkész kifejtette, hogy számára a január 13-i ünnepek olyanok, mint a családi találkozók, hiszen mindannyian testvérek vagyunk a hitben. A vallásszabadság törvénye az a kezdet, amely az Istenben való testvériség útján indított el bennünket.
Potápi Árpád János, Magyarország Miniszterelnökségének nemzetpolitikáért felelős államtikára szerint Erdély megmaradásának egyik titka a vallásszabadság volt, amely nemcsak emberi jog volt a múltban is és ma is, hanem az ország és az azt alkotó nemzetek létének védelmét is szolgálta.
Dr. Kolumbán Vilmos József, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora az erdélyi magyar történelmi egyházak nevében köszöntötte a jelenlevőket. Elmondta, a vallásszabadság közös kincsünk, amely a bevett vallások számára megteremtette az együttélés és egymás elfogadásának alapjait. Hozzátette, hogy a kommunista állam által létre kényszerített Protestáns Teológiai Intézet példázza, hogy a kedvezőtlen történelmi körülmények is teremthetnek áldásos együttműködést, ha a felekezetek képesek egymás értékeinek a felismerésére.
A Himnusz eléneklése után a gyülekezet a vallásszabadság emlékművéhez vonult, ahol dr. Sándor Krisztina, a Magyar Unitárius Egyház főgondnoka mondott ünnepi beszédet. Arra biztatta a hallgatóságot, hogy merítsenek ihletet szellemi és kulturális örökségünkből, amely ma is irányt mutat, erőt ad munkánk folytatásához, s amelyre jövőt alapozhatnak a fiatalok.
A kolozsvári belvárosi templomban Bálint Benczédi Ferenc nyugalmazott püspök végzett szószéki szolgálatot a Zsolt 42,1–4 alapján. Kiemelte, hogy a bennünk élő és szerető Istent kell felmutatni mindig, mindenkoron. Istennel és embertársainkkal való kapcsolatunkban arra a munkatársi és tanítványi viszonyra van szükség, ami képes felmutatni Isten szeretetét ebben a világban.
Brendus Réka, Magyarország Miniszterelnöksége Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője elmondta, minden év január 13-án a hitnek a vallás fölötti győzelmét ünnepeljük. Értelmezésében ez az ünnep a hitnek, mint Isten bennünk élő megnyilatkozásának ünnepe. 1568 óta ugyanis nem a vallás irányítja a hitvilágot, hanem a belső értelmezésünk és érzéseink szerinti hit adja a vallások lényegét.
Ez alkalommal köszönte meg az egyház Bálint Benczédi Ferenc nyugalmazott püspök lelkészi és főpásztori szolgálatát. Beszédet mondott Rácz Norbert Zsolt főjegyző, a Kolozsvár-belvárosi Unitárius Egyházközség lelkésze, Farkas Emőd főgondnok és Szombatfalvi Csongor, a Désfalvi Unitárius Egyházközség lelkésze.
Az eseményen közreműködött János Zsigmond Unitárius Kollégium Péterffy Gyula kórusa és Ördög Ödön karnagy, Loghin Anett kollégiumi diák, valamint Román Eszter, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze.
A záróének után a Dávid Ferenc-szobor koszorúzására került sor, ahol Lőrinczi Lajos közügyigazgató mondott imát. Az ünnepség állófogadással zárult.
