„Balázs Ferenc 125 éve kortársunk”
A Magyar Unitárius Egyház Mészkőn tartott sajtóeseménnyel nyitotta meg a Balázs Ferenc-emlékévet, amelyet Balázs Ferenc születésének 125. évfordulója alkalmából hirdetett meg. A rendezvény célja az volt, hogy a sajtó képviselői átfogó képet kapjanak a sokrétű életműről, és betekintést nyerjenek abba az emlékévi koncepcióba, amely 2026 során az unitárius egyházi élet egészét kívánja áthatni.
Az emlékév mottója: „Balázs Ferenc 125 éve kortársunk.” Ez a kijelentés arra a felismerésre épül, hogy Balázs Ferenc életműve ma is megszólító erővel bír, és értelmezési keretet kínál jelenkori kérdéseinkhez.
A nyitóesemény helyszíne az aranyos-menti Mészkő, a Tordai-hasadék közelében fekvő település volt, ahol Balázs Ferenc lelkészi szolgálata kiteljesedett. A helyszínválasztás szimbolikus: itt ma is kézzelfogható az a szellemi és közösségi örökség, amelyet hátrahagyott, és amelyet a mészkői közösség élő módon őriz.
Kovács István püspök köszöntőjében hangsúlyozta: a küldetés évében különösen fontosnak tartja az egyház, hogy egy olyan életművet állítson a középpontba, amely segít a jelenben megérteni és megélni a közösségi és egyházi küldetést. Mint fogalmazott, Balázs Ferenc személyisége és kisugárzása kivételes módon egyesíti a hitet, a közösségi látást és a jövőbe mutató gondolkodást. Rámutatott arra is, hogy egy olyan, a 20. század elején felragyogó életútról van szó, amely ma is releváns, és a mai útkeresésekben is eligazítást adhat. Kiemelte: az emlékév célja, hogy Balázs Ferencet ne múzeumi tárgyként szemléljük, hanem „behívjuk” a jelenbe, és felismerjük mindazt, ami gondolkodásából és életpéldájából ma is továbbvihető. Beszédében hangsúlyozta azt is, hogy ez az életmű rendkívüli gazdagságú: mintha egyetlen életbe több élet sűrűsödött volna bele, és ezek mind tanulságot hordoznak a jelen számára. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Balázs Ferenc örökségének teljes megértése még ma sem lezárt folyamat, ezért az emlékév feladata az is, hogy újra felfedezze, mélyebben értelmezze és a jelen kérdéseihez kapcsolja ezt a kivételes életművet.
Rácz Norbert Zsolt missziói előadó-tanácsos az emlékév koncepcióját ismertetve kiemelte: Balázs Ferenc életútja nem illeszthető bele a megszokott emlékezési keretekbe. Ezért az emlékév szervezői egy olyan megközelítést választottak, amely az életmű jelenidejűségét kívánja megtapasztalhatóvá tenni. Ennek alapját a tizenegy szerepkör adja, amelyek mentén az életmű gazdagsága feltárható.
A tizenegy szerep: a lelkész; a tudományos gondolkodó és teológus; a népfőiskola-szervező és népművelő; az ifjúságszervező és nevelő; az önszerveződő és -fenntartó gazdaságot gyakorló ember; a transzilvanista; az író és irodalomszervező; az utazó és világlátó; a családfő és magánember; a tudatos életmódot folytató ember; valamint a közösségi emlékezet és mítoszteremtés alakja. Ez a tizenegy nézőpont adja az emlékév szerkezeti keretét, és ezek mentén jelenik meg az életmű az egyházi programokban.
Bálint Róbert Zoltán mészkői lelkész helyi nézőpontból mutatott rá az örökség élő jelenlétére. Elmondta: Mészkő különleges helyszíne az emlékév nyitányának, mert itt Balázs Ferenc munkássága ma is tapasztalható valóság. Felidézte, hogy a közösség az elmúlt évtizedekben tudatosan fordult vissza a Balázs Ferenc-i életeszményhez, és ebből merítve építette újra önmagát. Szólt a hagyaték megőrzésének eredményeiről is: kiadványok jelentek meg, újra kiadták meséit, valamint válogatott verseit, és a gyülekezet ma is ebből a szellemi örökségből táplálkozik.
A sajtóesemény fontos eleme volt, hogy a résztvevők ne csupán előadásokból, hanem tárgyi és élményszerű formában is közelebb kerüljenek Balázs Ferenc világához. Kiállítás és forrásbemutató idézte meg alakját: archív fényképek mutatták be őt, családját és a régi Mészkőt, dokumentumok és kéziratok pedig az életmű személyesebb rétegeibe engedtek betekintést.
Az emlékév élményszerű megközelítését erősítette az ételkóstoló is, amely Balázs Ferenc tudatos életmódját szemléltette. Táplálkozása – mai szóval élve – részben nyers-vegán jellegű volt: nem fogyasztott húst, étrendjét nyers zöldségek, gyümölcsök, túrófélék és magvak alkották. Ez az életforma nála egyszerre fakadt egészségi szükségből és erkölcsi meggyőződésből, és szervesen kapcsolódott gondolkodásához.
A program kiemelt része volt a tematikus faluséta, amelyet Bálint Róbert Zoltán vezetett. A résztvevők bejárták a Balázs Ferenc életműhöz kötődő helyszíneket: a paplakot, amelyet 1932-ben építtetett, valamint a templomot, amelynek megújításában és mai arculatának kialakításában meghatározó szerepet játszott. A templom kazettás mennyezete és a tér letisztult szépsége külön is érzékeltette az általa képviselt szellemiséget.
A séta egyik emlékezetes állomása a „kicsi ház” helye volt, ahonnan széles kilátás nyílik az Aranyos-mentére. Bár az épület már nem áll, ez volt az a tér, ahol Balázs Ferenc alkotott, és ahonnan a környéket szemlélve közösségformáló elképzeléseit is megfogalmazta: itt rajzolódott ki számára egy önfenntartó, szövetkezeti alapon szerveződő, népfőiskolai művelődéssel átszőtt kisrégió víziója. Itt hangzott el Koppándi Júlia missziói előadó-tanácsos felolvasásában egy idézet, amely közelebb hozta azt a látásmódot, ahogyan ő ezt a tájat és benne az emberi lehetőségeket szemlélte.
„Innen, a hegytetőről, a kicsi házból látom Aranyosszéket megnőve, megszépülve, kiépülve, minden jóval megáldva. Álmok szalmája, de csépelem. Ott, a hegyen ülő templomon túl, az a sinfalvi katolikus templom, ott van a vidék szíve. Három falu találkozik s mindegyik falu mögött még egy falu.”
A séta a temetőben zárult, ahol a résztvevők felkeresték Balázs Ferenc sírját. A kopjafával jelölt, virágokkal beültetett sírhely egyszerűsége méltó módon tükrözte azt a visszafogott, tiszta életfelfogást, amely egész életét és gondolkodását jellemezte.
A Magyar Unitárius Egyház az emlékév során az életművet a meglévő egyházi keretekbe építi be. Az év folyamán Balázs Ferenc szellemisége megjelenik többek között ifjúsági és családos programokban, gyermektáborok programjában, képzéseken, közösségi rendezvényeken, valamint egy őszre tervezett tudományos konferencián is. Kiemelt vállalás az Az új ember vallása című, eddig kiadatlan mű sajtó alá rendezése, amely új szempontokkal gazdagíthatja az életmű értelmezését.
A március 24-i mészkői esemény ennek a folyamatnak a nyitánya volt: egyszerre adott képet egy gazdag életműről, és hívott közös gondolkodásra. Az emlékév üzenete, hogy Balázs Ferenc öröksége ma is megszólít, és irányt mutathat a jelen útkereséseiben.
Mészkő, 2026. március 24.
A 11 életterületet bemutató írások elérési helye:
Balázs Ferenc, a transzilvanista cselekvő
A kerek világ utazója
Balázs Ferenc gazdaságszervező és önszerveződési kezdeményező
Balázs Ferenc mint emlékezeti alak, a közösségi mítosz alanya
Balázs Ferenc, az ifjúságszervező és nevelő
Testi egészség, lelki egyensúly és közösségi felelősség Balázs Ferenc életmódjában