A Marosi Unitárius Egyházkör hagyományos találkozóját idén tizennegyedik alkalommal rendezték meg. Az esemény mindig más-más egyházközség befogadásával és szervezésével valósul meg, hogy így erősítsék a közösségek közötti kapcsolatokat, és lehetőséget biztosítsanak egymás mélyebb megismerésére. 2025-ben a Szabédi Unitárius Egyházközség vállalta ismét a szervezés felelősségét, tizenkét év elteltével.
A találkozó hálaadó istentisztelettel kezdődött a kultúrotthonban, amelyen Varró-Bodoczi Barna szentgericei lelkész hirdette az igét. Az ige alapgondolata a Róm 12,2–8 alapján fogalmazódott meg: nem a világ által diktált utat kell követnünk, hanem elménket és gondolkodásmódunkat megváltoztatva arra törekedjünk, hogy megismerjük Isten akaratát, és cselekedjük azt, ami jó, neki tetsző és tökéletes. Ezen túlmenően hangsúlyozta, hogy mindenkinek lelkiismeretesen kell végeznie munkáját, és jóindulattal, kegyelemmel kell viseltetnünk egymás iránt. Az istentisztelet énekvezéri szolgálatát Sánta Boros József szentgericei énekvezér látta el.
Az istentiszteleti alkalom alatt a gyermeksátor várta a gyermekeket, ahol helyi pedagógusok által szervezett foglalkozások zajlottak. Emellett a résztvevők a Gondviselés Segélyszervezet és a Szabédi Nőszövetség sátrában is ismerkedhettek. A kultúrotthon bejáratánál elhelyezett adománygyűjtő dobozban a templom lépcsőjének felújítására adakozhattak.
Az istentiszteletet követően köszöntő beszédek hangzottak el Jenei Sándor-Levente házigazda lelkésztől, Andrási Benedek főjegyzőtől, Szabó Zoltán Győző egyházköri felügyelőgondnoktól, Koncz László Ferenc mezőkölpény-szabédi református lelkipásztortól, Ilyés-Tóth Sándor, a Mezőcsávás körzet RMDSZ elnökétől, valamint Fazakas Lajos Levente, a Marosi Egyházkör esperesétől.
A kulturális programra Varró-Bodoczi Ilona szentgericei lelkész, és lánya, Varró-Bodoczi Nóra népdalokkal készült, amit a Borsika Néptáncegyüttes nagycsoportjának, valamint a Szabédi Fürgelábak kiscsoportjának előadása egészített ki.
250 résztvevő találkozott
Az ebédet az óvoda udvarán szolgálták fel, ahol finom bográcsos ételekkel vártak mindenkit.
Délután templomlátogatásra került sor, amelyen Jenei Sándor-Levente helyi lelkész mutatta be a templomot, az egyházközséget és a települést. Szabéd a Székelyföld és a Mezőség határán fekvő, többségében unitárius magyar közösség. Az itt élő 527 unitárius nap mint nap küzd azért, hogy megőrizze nemzeti, kulturális és vallási hagyományait, és továbbadja azokat a következő generációknak.
A szabédi templom a 19. század elején épült, és egyedi gótikus, román és barokk stílusjegyeket visel magán. Fontos esemény volt az egyházközség életében az 1873-as tűzvész, amely súlyos károkat okozott, de a közösség összefogásával újjáépítették a templomot és a tűzvész martalékává vált épületeket.
A XIV. Egyházköri Találkozó sikeréhez a szabédi szervezők – élükön Csécs Emma gondnokkal és a keblitanács tagjaival – példaértékű összefogással és odaadással járultak hozzá.
Az esemény létszáma évről évre nő, és egyre inkább elősegíti a gyülekezetek közötti kapcsolatok elmélyülését, valamint a közösség erősödését. Immár több mint 250-en voltak jelen az ünnepi eseményen. A találkozókat nemcsak az unitárius hívek, hanem más felekezetek tagjai is örömmel látogatják, így a közösségi élmény minden évben egyre gazdagabbá válik.