Ünnepi konferencia és kiállítás-megnyitó az Európai Parlamentben, a vallásszabadság kihirdetésének 450. évfordulóján

Legyen kiemelt érték Európában a tordai ediktum és nyilvánítsák a vallásszabadság napjává január 13-át! 

Sógor Csaba, Tőkés László és Winkler Gyula európai parlamenti képviselők, valamint a Magyar Unitárius Egyház közös szervezésében ünnepi konferenciára és kiállítás-megnyitóra került sor január 23-án, Brüsszelben az 1568-as tordai országgyűlés vallásügyi határozatának 450-ik évfordulója alkalmából. A Magyar Unitárius Egyház részéről egy húszfős delegáció vett részt az eseményeken.

A konferencia megnyitóján Sógor Csaba európai parlamenti képviselő kiemelte: a vallásszabadság törvényének életbeléptetése nem volt egyszerű folyamat, amely ugyanakkor első lépése volt a mai értelemben vett egyéni vallásszabadság megfogalmazásához. Továbbá kiemelte, hogy a 16. századi Erdély olyan ország volt, amely befogadta az Európa más tájairól vallási nézeteik miatt elűzötteket.

Farkas Emőd, a Magyar Unitárius Egyház főgondnoka köszöntőbeszédében elmondta, hogy a vallásszabadság törvényének kihirdetésétől számítja az unitárius egyház is az intézményi fennállását. A főgondnok hozzátette, a 450 évvel ezelőtt megfogalmazott határozat többek között abban is egyedi, hogy nem a politikai érdekből, hanem a Szentírás egyetemes igazságából – „a hit Isten ajándéka” – merítette megalapozását.

Tőkés László európai parlamenti képviselő hozzászólásában megemlékezett az idén, január 13-án Tordán zajlott ünnepi hálaadásról, amelyen együtt vettek részt a protestáns, a római és görög katolikus, valamint a görögkeleti egyházak képviselői.

A képviselő hangsúlyozta, hogy az alkotmány által napjainkban garantált szabad vallásgyakorlási jog nem szabad azt a látszatot keltse, hogy e kérdéssel többé nem kell foglalkozni, hiszen mind a közelmúltban, mind jelenünkben megannyi helyen viszonyulnak türelmetlenül különböző felekezetek iránt.

A köszöntőbeszédek után Molnár Lehel, a Magyar Unitárius Egyház főlevéltárosa a Vallásszabadság törvénye kihirdetésének történelmi hátteréről és körülményeiről beszélt. Gyerő Dávid, az egyház főjegyzője ismertette a dr. Varga Attila alkotmánybíróval közösen előkészített előadást, amely az Európában alapjogként felfogott vallásszabadság kérdéseit taglalta, rámutatva arra, hogy mekkora utat tett meg a vallásszabadság eszméje a 450 évvel ezelőtti kihirdetésétől a jelen állapotig.

Végül dr. Rüsz-Fogarasi Enikő egyetemi oktató, dékánhelyettes, valamint Rácz Norbert Zsolt unitárius lelkész, a vallásszabadság eszméjének fejlődéséről és történelmi hátteréről tartott előadást. A konferenciát Winkler Gyula európai parlamenti képviselő hozzászólása zárta, aki az erdélyi felekezetek szórványmentő szerepére hívta fel a jelenlévők figyelmét, amely csakis az egyházak összefogásával valósulhat meg.

A konferenciát követően kiállítás-megnyitóra került sor, ahol a résztvevőket Mairead McGuinness, az Európai Parlament alelnöke üdvözölte. A köszöntés után Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója átnyújtotta az alelnöknek azt az ünnepi előterjesztést, amelyet az erdélyi magyar és szász protestáns felekezetek elöljárói írtak alá azzal a céllal, hogy az Európai Parlament is (Magyarország Országgyűlése és Románia Parlamentje mellett) január 13-át nyilvánítsa a vallásszabadság napjává.

Brüsszel, 2018. január 23.