A Magyar Unitárius Egyház 2025-öt Kriza János-emlékévvé nyilvánította, megemlékezve a néprajzkutató, teológus és püspök halálának 150. évfordulójáról. Az egész éves programsorozat augusztusban két kiemelt eseménnyel folytatódik: Torockón szobrot avatunk Kriza János tiszteletére, Kolozsváron pedig kétnapos tudományos konferencia keretében idézzük fel sokoldalú örökségét.
Augusztus 17-én, a torockói unitárius templom szomszédságában kerül sor a Kriza-szobor ünnepélyes leleplezésére. A helyszín szimbolikus: Kriza János fiatalkora egy részét Torockón töltötte, tanulmányait részben itt folytatta, és a település kulturális emlékezetében máig élő alak. A Kriza János Kulturális Egyesület és a Művelődési Ház is őrzi nevét és szellemi örökségét. Az ünnepség áhítattal és köszöntőkkel kezdődik, majd a helyi gyermekek műsora idézi meg a püspök szellemiségét, végül szeretetvendégség zárja az alkalmat.
Kriza János, a teológus és néprajzkutató
A következő két nap során, augusztus 18–19-én, a kolozsvári Vallásszabadság Háza ad otthont a „Kriza János, a teológus és néprajzkutató” című konferenciának. A rendezvény első napján az áhítatot Kovács István püspök tartja, majd a megnyitó és tárlatmegnyitó keretében köszöntőt mond Németh Zsolt országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Kovács István püspök, valamint Dr. Jakab Albert Zsolt, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke.
A következő program egy felolvasó színházi előadás lesz Marosán Csaba színművész tolmácsolásában, aki unitárius lelkész irodalmi eszközökkel hozza közel Kriza életét és munkásságát. Szabó Előd székelykeresztúri lelkész előadásában a „Vadrózsák” gyűjtemény üzenetét vizsgálja, és azt, mit tanulhatunk belőle ma.
A tudományos programban Dr. Szakál Anna a Kriza által szervezett gyűjtőhálózatot és a korabeli erdélyi folklórkutatás hátterét mutatja be; Olosz Katalin a Kriza-hagyaték sorsáról és eddig kevéssé ismert történeteiről beszél; Rácz Norbert Zsolt Kriza teológusi munkásságát helyezi megvilágításba; Dr. Molnár Lehel az 1868. évi unitárius emlékzsinat és a közösségi identitás összefüggéseit vizsgálja; Dr. Kelemen László pedig Kriza hatását a mai hagyományőrzésre és a népi kultúra megőrzésére elemzi.
A két esemény célja, hogy a történeti emlékezés mellett élő kapcsolatot teremtsen Kriza János öröksége és a mai közösségek között, annak érdekében, hogy a 19. századi püspök és néprajzi gyűjtő munkássága ne csak a múlt része legyen, hanem a jelen és a jövő számára is inspirációt jelentsen.