Megnyitotta kapuit a Vallásszabadság Háza

Az idei év kezdetén Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke 2018-at a vallásszabadság évének nyilvánította, amelynek során az unitárius egyház az 1568. évi Erdélyi Országgyűlés vallásügyi törvényalkotását kívánja méltatni. A világon először ugyanis Tordán nyilvánította ki az országgyűlés a gyülekezetek szabad lelkészválasztásának jogát. A jubileumi év egyik kiemelt fontosságú eseménye volt a Vallásszabadság Házának július 7-ei felavatása.

Idén az egyház kiemelt fontosságú fejlesztési terve volt az egykori püspöki rezidenciaként szolgáló középkori ingatlan felújítása és közösségi célokat szolgáló intézménnyé való átalakítása. A patinás épületben létrehozott új intézmény rendeltetése, hogy közösségi színhelyként, valláskutató központként és egyházi múzeumként segítse hivatásukban az egyházakat és szolgálja a vallásszabadság eszméjét.

Az avatóünnepség a kolozsvár-belvárosi unitárius templomban kezdődött délelőtt 11 órától Bálint Benczédi Ferenc püspök ünnepi istentiszteletével. Az istentisztelet során a püspök rámutatott arra, hogy Kolozsvár szívében egy olyan ház felújítását sikerült elvégezni, amelyre az elmúlt évtizedek alatt kétszer is kimondták a halálos ítéletet. Bálint Benczédi Ferenc záró gondolataiban megosztotta azon reményét, hogy „az épület a vallásszabadságnak nem csak háza, hanem otthona lesz”.

Az istentisztelet követően elhangzott Farkas Emőd főgondnok köszöntése, aki úgy fogalmazott, hogy „a ház muzeális része legyen a múltba nézés és a tisztelgés elődeink emléke előtt. A benne megvalósuló közösségi szándékunk pedig legyen jövőbe tekintés, jelentsen bíztatást és alázatot jövőbeli életünk menetére.”

A Vallásszabadság Házának eszmei jelentőségéről és rendeltetéséről Gyerő Dávid főjegyző beszélt, aki elmondta, hogy a volt püspöki lakból „magántér helyett közösségi intézmény lesz, amelynek célja a lelkiismereti és vallásszabadság mai erősítése”.

Furu Árpád építőmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök a restaurálás tükrében mutatta be a ház művészettörténeti értékeit. Kiemelte, hogy „a művészettörténeti kutatás és a helyreállítások felszínre hozták Kolozsvár talán legérdekesebb gótikus kapualját. Már a kutatás kezdetén meglepetésnek számított, hogy a kapualj keleti oldalán található épületrész XV. századi építésekor háromszintes, emeletes kőépület volt”.

Üdvözlőbeszédet mondott Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, aki úgy fogalmazott: „csak remélni merem, hogy a Román Parlament is rövidesen január 13-át a vallásszabadság napjává nyilvánítja, hiszen ez az alapja ma is a békés egymás melletti élésnek”.

Az egybegyűlteket köszöntötte Susan Frederick-Gray, az unitárius univerzalisták elnöke, aki igen nagy örömmel fogadta a meghívást és elmondta, hogy napjainkban ez az új intézmény fontosabb, mint valaha: „legyen ez a központ olyan hely, ahol a vallásszabadság modern összetettségét mérlegelik és kutatják. Legyen ez egy olyan hely, ahol az emberek megtanulják értékelni, sőt szeretni a vallási élet és a hitelvek különbségeit.”

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszédében rámutatott arra, hogy „az egykori püspöki palota új funkciót kapott. Nem az egyházi elöljáró költözik be a felújítás után, hanem az erdélyi magyarok. Nem az egyházi hatalom reprezentációját szolgálja, hanem a közösségét”.

A Magyar Kormány nevében Soltész Miklós, az egyházi kapcsolatokért felelős államtitkár felszólalásában hangot adott annak a reményének, hogy az Erdélyben együtt élő felekezetek 450 év múlva is szolgálni fogják a közösséget, hogy a kereszténység és eszméi fennmaradnak.

Románia vallásügyi államtitkára, Victor Opaschi köszöntője zárta a templomban zajló eseményeket, aki elmondta, hogy bízik abban, hogy a felavatott Vallásszabadság Háza a vallási és lelkiismereti szabadságot, a toleranciát fogja majd hirdetni.

Az avatóünnepség folytatásaként a meghívottak közösen vonultak át a Vallásszabadság Háza udvarába. Köszöntőbeszédet mondott Kovács István, az egyházunk közügyigazgatója, aki kiemelte, hogy „ebben a jubileumi évben ugyanezzel az eredeteket kereső gondossággal szeretnénk feltárni és felmutatni a négy és fél évszázad elfalazásai és vakolatai alól egy másik remekbe szabott építményt, egy szellemi állagút, éspedig a vallásszabadság törvényét, amelyet a maga egyedülálló erdélyi boltíveivel bölcs építőmesterek ég és föld közé emeltek.”

Az ünnepélyen Oláh Emese Kolozsvár alpolgármestere is felszólalt, aki hangsúlyozta a tolerancia fontosságát és azt, hogy a Vallásszabadság Háza Erdély egyik legkiemelkedőbb szellemi központja lesz. Brendus Réka, a magyar Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője beszédében kiemelte, hogy „ez a ház egyike azoknak a nyomoknak, amelyek méltó módon illeszkednek az 1568-ban Tordán elindult történelmi folyamatba. Ez a ház a neve szerint is mindannyiunk számára a Tordai országgyűlés méltó emlékhelyeként nyitja meg kapuit.”

Az ünnepi köszöntéseket követően a jelen lévő testvérfelekezetek szellemi vezetői áldást kértek az épületre. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök áldása így szólt: „Atya, Fiú,
Szentlélek, teljes Szentháromság, egy, örök, igaz Isten. Áldja meg és szentelje meg ezt a hajlékot.” Pr. Protos. Benedict Vesa az Ortodox Egyház képviseletében is áldást kért a házra: „Îl rugăm pe Dumnezeul unității să transforme această casă într-un loc pe care îl numim acasă.” (Imádkozunk a mindenség Istenéhez, hogy formálja ezt a házat mindenki otthonává.) Schwartz Róbert, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnökének imája eképpen hangzott: „Kérem Istenünk áldását mindazokra, akik gondozni fogják, látogatni fogják és hasznát fogják venni ennek a gyönyörű épületnek, amely remélem, hogy Kolozsvár egyik ékessége lesz.” Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke áldásában megfogalmazta, hogy „szóljon e szent helyen mindig Isten élő igéje, a vigasztalás, a reménység, az új élet szava.” Jakab Gábor pápai káplán imája a következőképpen hangzott: „Áldja meg az Isten magát a szakszerűen újjávarázsolt épületet, és áldja meg azokat is, akik a jövőben itt majd a lelki és szellemi kultúra továbbadását, vagyis a művelődés szent ügyét szolgálni fogják.” Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke zárásként így fogalmazott: „E ház mindannyiunk számára a békének, a tiszteletnek, a türelemnek áldott háza legyen. Ámen.”

Az áldáskérést követően Bálint Benczédi Ferenc, Soltész Miklós és Victor Opaschi elvágták a Vallásszabadság Háza kapuján elhelyezett szalagot. Az ünnepi esemény állófogadással zárult, majd az érdeklődők megtekinthették a kívülről és belülről is a restaurált volt püspöki rezidenciát.