Elindult az idei gondnok–presbiteri találkozók sora a Magyar Unitárius Egyházban: a Marosi és a Kolozs–Tordai Egyházkörben gyűltek össze elsőként a gyülekezetek világi vezetői. A gondnokok és presbiterek évről évre ezekben a találkozásokban erősítik meg egymást szolgálatukban, és közösen tekintenek rá az egyházközségek örömeire, gondjaira, terveire.

A Marosi Unitárius Egyházkör találkozójának a Marosvásárhely – Bolyai téri Unitárius Egyházközség temploma adott otthont. A konferencia Kiss Zsuzsánna köri jegyző, ikland–nagyernyei lelkész áhítatával kezdődött, az énekszolgálatban Szabó Hajnal Imola, a bolyai téri egyházközség énekvezére vett részt. Az áhítatot követően dr. Sándor Krisztina főgondnok, valamint a köri felügyelőgondnokok, Fazakas Csaba és Szabó Zoltán Győző köszöntötték a jelenlévőket.

A délelőtt központi előadását dr. Bálint Róbert mészkői lelkész tartotta „Balázs Ferenc, a közösségszervező lelkész – a közösségépítés ága-boga” címmel. Előadásában nemcsak egy életutat idézett fel, hanem rámutatott arra is, hogy a tudatos közösségépítés ma is az egyházi szolgálat egyik alapja.

A kávészünet után egyházközségi beszámolók következtek. A megszólalásokból kirajzolódott a szolgálat sokrétűsége: az ingatlanfenntartás és felújítás terhei, a tervezett építkezések felelőssége, ugyanakkor a megerősödő közösségi élet örömei is. Egyértelművé vált, hogy a gondnokok és presbiterek nem csupán szervezési feladatokat látnak el, hanem közösségeket tartanak egyben.

Következtetésként megfogalmazódott: a bizonytalan, kihívásokkal teli időszakokban a hit megtartó erő. Olyan belső támasz, amely segít túllátni a nehézségeken, és értelmet ad a vállalt felelősségnek. A találkozó közös ebéddel zárult.

Teljesíthető-e az elvárt?

A Kolozs–Tordai Egyházkör gondnok–presbiteri találkozóján 62-en vettek részt; a jelenlét földrajzi íve Dévától Magyarszovátig, Kolozsvártól az Aranyos mentéig és a Székelykő térségéig terjedt.

A találkozó alkalmat adott az elmúlt esztendő kiértékelésére, a hiányosságokkal és kihívásokkal való őszinte szembenézésre.

Az összejövetel a sinfalvi unitárius templomban kezdődött, ahol Csécs Márton Lőrinc esperes tartott áhítatot. Az énekszolgálatban Pálfi Ferenc, az aranyosrákosi egyházközség énekvezére működött közre. A résztvevőket a felügyelőgondnokok, Kolozsi Ernő és Fodor Dorottya köszöntötték, majd Farkas Emőd főgondnok, valamint Rácz Norbert Zsolt missziói előadó-tanácsos szólt a jelenlévőkhöz a püspökség képviseletében. 

A szakmai előadást Csécs Márton Lőrinc esperes tartotta „Teljesíthető-e az elvárt?” címmel. Előadásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy a tisztségekhez rendelt kötelezettségek, jogok és elvárások mennyiben állnak összhangban a valósággal. Történeti kitekintéssel felidézte az 1614 és 1850 közötti időszak szabályozását, bemutatva, milyen elvárások vonatkoztak egykor a gondnokokra és presbiterekre, és hogyan változott azóta a munkakör és a társadalmi szerep. Az előadás beszélgetést indított el a gondnokok és presbiterek mai felelősségvállalásáról.

A folytatásban minden egyházközség képviselője beszámolt saját közössége örömeiről, terveiről és kihívásairól. A gazdasági kérdések és a gyakorlati szempontok különös hangsúlyt kaptak. 

A tanácskozást közös ebéd követte a sinfalvi kultúrotthonban; a helyszín biztosításáért köszönet illeti a szentmihályi önkormányzat vezetését.

A találkozó egyik visszatérő gondolata az volt, hogy a törvény szelleme fontosabb, mint a betűje. Az alapállás tisztasága és világossága meghatározó. Az előadás címében feltett kérdésre – teljesíthető-e az elvárt – a válasz végül abban fogalmazódott meg: nagyrészt a mi hozzáállásunkon múlik.