A Magyar Unitárius Egyház – más keresztény felekezetekkel együtt – az idén is megemlékezett arról, hogy 1568-ban a világon először Erdélyben, Tordán iktatták törvénybe a lelkiismeret és a vallásgyakorlás szabadságát, arra a meggyőződésre alapozva, hogy a hit Isten ajándéka. A vallásszabadság törvénye kihirdetésének 456. évfordulóján, január 13-án, szombaton délelőtt 11 órától, Kolozsváron ünnepi istentiszteletre került sor.
A templomi ünnepség elején a különböző felekezetek képviselői – azaz Nóda Mózes szentszéki tanácsos és egyetemi tanár (Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség), Dumitru Boca segédpüspök (Romániai Ortodox Egyház), Adorjáni Dezső Zoltán püspök (Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház), Gerhard Wagner lelkész (Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház), Kolumbán Vilmos József püspökhelyettes (Erdélyi Református Egyházkerület), Claudiu Lucian Pop püspök (Kolozs-Szamosújvári Görögkatolikus Egyházmegye), valamint Kovács István püspök (Magyar Unitárius Egyház) – a vallásszabadság eszmeiségéhez köthető bibliai gondolatokat olvastak fel.
A szószéki szolgálatot Rácz Mária és Rácz Norbert Zsolt, a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség lelkészei végezték, az énekvezéri teendőket pedig Kiss Erika és Pusztai Enikő kántorok látták el. Egyházi beszédében a lelkész kiemelte a tordai országgyűlés 456 éves határozatának mai üzenetét, amely a felekezetek egymásrautaltságában ölt testet. A huszonegyedik században az együttműködés kell meghatározza a felekezetek viszonyát.
Az ünnepség köszöntőbeszédekkel folytatódott. Elsőként Ciprian-Vasile Olinici, Románia Egyházügyi Államtitkárságát vezető államtitkára szólt a jelenlévőkhöz. Beszédében elmondta, hogy a felekezetek tapasztalatára és a különböző közszereplési modelljeire, valamint teljes szellemi és kulturális hivatásukra való figyelemmel, a Vallásügyi Államtitkárság prioritásként kezelte és kezeli a jövőben is a romániai vallási felekezetek történelmi és jelenlegi hozzájárulásának elismerését és kiemelését. Figyelmet fordítanak és támogatnak minden romániai vallási felekezetet, és igyekeznek a lehető legjobb bizalmi és partnerségi kapcsolatokat kiépíteni velük, tekintettel arra, hogy a nemzetiségi és vallási sokszínűség olyan erőforrás, amelyet Románia értékel, nagyra becsül, és amely a szellemi, kulturális és társadalmi életerő jele.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke beszédében így fogalmazott: „Tudjuk, hogy a hit Isten ajándéka, de annak kimondásához 1568-ban politikai bátorság is kellett. Ugyanakkor a vallásszabadságot kimondó határozathoz, még egy toleráns környezetben is nagyon sok munkára volt szükség. Napjainkban is azt tapasztaljuk, hogy az egyenlő szabadság biztosításáért, és kinek-kinek saját hagyományai szerinti életért nap mint nap meg kell küzdenünk, nem csak saját országunkban, hanem tágabb környezetünkben, az Európai Unióban is. Az 1568-as határozat nagy tanulsága az, hogy egymásra támaszkodva, egymást elfogadva tudunk haladni, tudunk sikeresek lenni, tudunk építkezni. Ez az örökség, amelyet meg kell őriznünk és tovább kell adnunk.”
Nagy János, Magyarország Miniszterelnöki Irodáját vezető államtitkár így vallott: „Hisszük, hogy a tisztelet az egyik legalapvetőbb dolog, amit az egyik ember a másiknak, az egyik közösség a másiknak, az egyik nemzet a másiknak adhat. Mi azt gondoljuk, amit annak idején János Zsigmond fejedelem és udvara is gondolt: nézeteink különbözőségét a szívnek egysége pótolja. Ha az európaiak meg akarják érteni, mit gondolnak a magyarok, mit gondolnak a közép-európaiak Európáról, el kell jönniük ide, Erdélybe, Kolozsvárra. Mert Erdély erre a türelmi alapra épült.”
Az ünnepséget Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház főpásztorának beszéde zárta, aki „Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úr Lelke, ott a szabadság.” (2Kor 3,17) bibliai gondolat alapján kifejtette, hogy a vallásszabadság kihirdetésének csodája azért tudott megtörténni, mert ott volt az Úr lelke, mert az akkori törvényhozók Isten felé tudtak fordulni, mert Isten magasából tudtak az emberi társadalomra tekinteni, amikor felismerték, hogy a hit azért nem kényszeríthető, mert Isten ajándéka. Az Úr lelkétől átitatva ismerték fel a különböző reformációi irányok képviselői, hogy a szabadság olyan kegyelmi ajándék, amelyet Isten akarata szerint nem úgy lehet elérni, ha kicsavarjuk egymás kezéből, hanem csak úgy, ha egymásnak is elajándékozzuk.
Kovács István beszédében ugyanakkor bejelentette, hogy a Magyar Unitárius Egyházban a 2024. esztendő témája az imádkozás lesz, amelynek bibliai alapvetése: „Szüntelen imádkozzatok!” (1Thessz 5,17)
Nemzeti imánk eléneklése után az ünnepség Dávid Ferenc szobránál folytatódott, ahol imát Andrási Benedek, a Magyar Unitárius Egyház főjegyzője, beszédet pedig Farkas Emőd, a Magyar Unitárius Egyház főgondnoka mondott.
Az ünnepi istentiszteleten közreműködött Potyó István orgonaművész, Bodó István trombitaművész, Szép Gyula Bálint hegedűművész, Kasabián Kamilla a Gheorghe Dima Zeneakadémia brácsa szakos hallgatója, valamint a János Zsigmond Unitárius Kollégium Péterffy Gyula kórusa, Ördög Ödön karnagy vezényletével.