A vallásszabadság törvénye kihirdetésének 457. évfordulóján szervezett ünnepségek két helyszínen zajlottak: 11 órától Tordán, 17 órától pedig Kolozsváron.
A tordai unitárius templomban imát mondott Józsa István Lajos, a Tordai Unitárius Egyházközség lelkésze. A szószéki szolgálatot dr. Kovács Sándor teológiai tanár, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora végezte. Beszédében hangsúlyozta: 1568-ban Tordán nem az egyén, hanem a közösség azon jogát erősítették meg, hogy Isten igéjét, az evangéliumot hallgassák és hirdessék. Elmondta, a hit oyan ajándék, amely életünk alapját és célját jelöli ki. „A hit az újrakezdés csodálatos lehetősége, a szív elhatározása, hogy jobbá és emberségesebbé váljunk. A hit önátadás és feltétel nélküli szeretet; a mindig megbocsátani kész szív; a segítségnyújtás és reményadás ereje! A hit nem emberi erőfeszítéseink eredménye s végképp nem értelmi tevékenység, hanem a legmélyebb bizalom, amely Isten és ember, ember és ember között épül.”
Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével dr. Kövér László, Magyarország Országgyűlésének elnöke. Beszédében kifejtette, hogy az Európában tomboló keresztényellenességre a válasz az, hogy a keresztények ne a politika elszenvedői legyenek, hanem annak alakítói. „A politika közügyet jelent, a nemzeti közösségünk az európai közösségünk, a keresztény egyetemes közösségünk közös ügyeit jelenti, amelybe minden keresztény embernek nemcsak joga, hanem kötelessége is beleszólni […]. Ezen magaviselet szerint a keresztény embernek a társadalom erkölcsi alapjait képező isteni törvények őreinek kell lenniük.” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
A testvérfelekezetek részéről Kolumbán Vilmos, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szólt. Beszédében összefogásra, közös munkára buzdított: „A tordai országgyűlés határozata nem csak a múlt emléke, hanem a jövő záloga is. Túl kevesen vagyunk ahhoz, hogy külön munkálkodjunk Isten anyaszentegyházának ügyén. Annak lehetőségét kell megkeressük és megtaláljuk, hogy a ránk bízott nyájnak közösen mutassuk fel a lélek szabadságát, annak valóságát, és az Istenbe vetett reménységünk és hitünk bizonyosságát.”
Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház főpásztora a Jn 8,32-ben foglaltak – „Ha ti megtartjátok az én igémet valóban tanítványaim vagytok; megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket.” – alapján kifejtette, hogy az Unitárius Egyház 457 éves történelme során egyik legfőbb törekvése az Isten igazságához való felemelkedés és a világosságteremés volt: „Isten világossága felé fordítani az ember arcát azzal a meggyőződéssel, hogy az ember tanulás által minél jobban megismerhesse Isten és a teremtett világ titkait, mivel egyedül ezen igazságok ismerete teheti szabaddá.”
A Himnusz eléneklése után a gyülekezet a vallásszabadság emlékművéhez vonult, ahol Farkas Emőd, a Magyar Unitárius Egyház főgondnoka mondott ünnepi beszédet.
A kolozsvári ünnepség a testvérfelekezetek képviselőinek bibliai üzenetével kezdődött. Ezt követően imát mondott Koppándi Zoltán Attila, a Komjátszegi Unitárius Leányegyházközség lelkésze. A szószéki szolgálatot dr. Koppándi Botond Péter teológiai tanár, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Karának dékánja végezte. Beszédében elmondta, akkor leszünk a vallásszabadság méltó örökösei ezen a különös vidéken, „ha tudjuk, hogy szívünk és gondolataink szándékát Isten igéje vezérli, mondván: ne legyen közöttetek felekezeti villongás, ne vonjátok kétségbe egymás keresztény mivoltát, és a vallás szabadsága ne csak a ti vallásotok szabadsága legyen, hanem minden vallásé!”
A kolozsvári ünnepség keretében első alkalommal került sor a János Zsigmond-díj átadására. A Magyar Unitárius Egyház János Zsigmond-díja olyan elismerés, amellyel azokat a személyeket jutalmazzák, akik kiemelkedő támogatói egyházunknak. A díj nem csak a díjazottnak az unitárius egyház iránti hűségét és elkötelezettségét ismeri el, hanem azon erőfeszítéseit is, amelyeket egyházunk fenntartásáért és közösségfejlesztéséért tett; a díjazottnak kiemelkedő szerepe van egyházunk szellemi és épített örökségének megőrzésében és fejlesztésében, vagy unitárius értékeink népszerűsítésében és terjesztésében. A Magyar Unitárius Egyház Képviselő Tanácsának döntése értelmében ezt a díjat elsőként dr. Kövér László, Magyarország Országgyűlésének elnöke vehette át. A díjazottat Kovács István unitárius püspök méltatta. Válaszbeszédében a házelnök elmondta a díj megerősítést és elköteleződést jelent, hogy legjobb tudása és lehetősége szerint, miként eddig, úgy a jövőben is a nemzeti szuverenitás, a Kárpát-medencei magyar megmaradás és a közép-európai érdekközösség erősítésének az ügyét szolgálja.
A díjátadást dr. Ciprian-Vasile Olinici, Románia Egyházügyi Államtitkársága vezetőjének beszéde követte. Szavaival a vallásszabadság törékeny voltát kiemelve közös munkára buzdított és a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. A köszöntőbeszédek sorát Kovács István unitárius püspök zárta. Beszédében bejelentette, hogy a Magyar Unitárius Egyházban 2025 a küldetés éve, melynek célja hirdetni Isten jelenlétét és akaratát, alkalmas és alkalmatlan időben egyaránt, Isten országának érvényesülését észrevenni az életünkben és a világban, illetve mások figyelmét ráirányítani annak megváltoztató erejére. „Ezen az úton számunkra nem akadhat jobb kalauz, mint Jézus, aki életével és tanításával mutatott rá a legtisztábban Isten országának a természetére és közelségére.”
A záróének után Dávid Ferenc szobránál koszorúzásra került sor, ahol dr. Sándor Krisztina unitárius főgondnok mondott rövid ünnepi beszédet.
Mindkét ünnepségen közreműködött a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium Péterffy Gyula kórusa. Vezényelt: Ördög Ödön karnagy.
Torda – Kolozsvár, 2025. január 13.
A Magyar Unitárius Egyház Püspöki Hivatala
Fotó: Pap Zoltán