Amikor unitárius berkekben kimondjuk (leírjuk) azt a szót, hogy “Firtos”, ugyanaz jut eszünkbe. Egy legendákkal, emberfeletti erőkkel és meseszerű történésekkel átszőtt tér, ami számunkra már összeforrt az évi nagy találkozásunk gondviselés-ízű élményeivel, hangulatával.
Péntek este, az előkészületek során a molinóra ráragasztottuk az idei egyházköri találkozónk sorszámát, és egy kicsit játszadoztunk is vele: XI. vagy IX.? Bárcsak ne maradt volna ki a pandémia két éve! Hiszen 2015. júniusában indult el ez a történet a Székelykeresztúri Unitárius Egyházkör gyülekezetei szervezésében.
Ahogy mind több tapasztalattal látunk neki a szervezésnek, úgy fogynak mellőlünk azok az alapemberek, akikkel annak idején elindultunk: a házigazda firtosváraljaiak és énlakiak. Szavakkal kifejezhetetlen a hála, amit e kemény mag sok napi munkájákért érzünk! Jóleső ugyanakkor, hogy egyházkörünk népesebb közösségei, tehetősebb tagjai, vállalkozói, mint nagytestvérek igyekeznek segítségünkre lenni az erőhiányban. Különösen sokat köszönhetünk a tarcsafalvi Gáspár Józsefnek, akinek köszönhetően a szükséges kellékek időben feljutottak a hegyre, a kisgalambfalvi Hargita Holding jóvoltából idén is támogatásként kaptuk az evőeszközöket, a Székelykeresztúr Kistérség Szövetség, a Székelykeresztúri Unitárius Egyházközség és az Amigo&Intercost sátrakkal, illetve padokkal, asztalokkal segített.
Június 14-én, szombaton reggel aranyló napsugarak simogatásában indultak el Firtos lova lábához a völgyekből a bográcsokkal felpakolt főzőcsapatok, gyülekezeteink zarándokai, a visszatérők, a kíváncsiskodók, a tájban és együttlétünkben gyönyörködni vágyók.
Szokásunkhoz híven, 11 órakor istentisztelettel kezdődött egyházköri találkozónk, Lőrinczi Lajos csehétfalvi lelkész, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója szolgálatával. Prédikációja alapgondolatát Jeremiás próféta könyvéből választotta “Ezt mondja az Úr: “Vegyétek szemügyre az ősi utakat, és kérdezősködjetek a régi ösvényekről: Melyik volt a jó út? És azon járjatok! Akkor majd megtaláljátok lelketek nyugalmát.” (Jer 6,16). Templommá szentelődött a kilátó előtti tér, és a sokszáz együtt imádkozó lélek eggyé forrt. Egyen-egyenként és közösségként is megfogadtuk a Wass Alberttől idézett útravalót: visszük magunkkal a jóindulatot az emberek iránt és a megértést a világ dolgaival szemben. Hála Gagyi Attila fiatfalvi kántor szolgálatáért, valamint a Korondról érkezett műszaki segítők (Kovács Jenő kántor, Pál Zsolt, Simény Lőrincz) példás háttérmunkájáért.
A Főhatóság részéről Andrási Benedek főjegyző úr, egyházkörünk részéről Csáki Levente esperes úr, a firtosváraljai testvérváros, Rozsály képviseletében Sztolyka Zoltán polgármester úr és a helyi önkormányzat, Farkaslaka részéről Geréb Péter alpolgármester úr köszöntötte a résztvevőket.
Gyepesi László verssel és Szélyes Sándor monológokkal lépett színpadra, majd kulturális programjaink a Berde Mózes Unitárius Gimnázium diáklányainak népdalcsokrával folytatódtak, Nemes Annamária zenetanárnő vezetésével. Az etédi Szilveszter László ezúttal egy mulatságos népmesével lepett meg; a népdalversenyekről ismert, székelyudvarhelyi bátor kis elsős, Vass Aba Attila gyergyói népdalokat énekelt. A farkaslaki kisiskolások szintén népdalokkal készültek, majd Deák Boglárka és a firtosváraljai lányok is énekeltek.
Közben rotyogott a töltött káposzta a kobátfalviak és martonosiak üstjében, kavargatták a halászlét a fiatfalviak, főtt a bencédiek és keresztúriak székelykáposztája, a korondiak és énlakiak babgulyása, a siménfalviak csülkös fuszulykája, a csehétfalviak és fenyőkútiak pityókatokánya, a váraljaiak krumpligulyása, a tarcsfalviak disznótokánya, a szentmihályiak növendékhús tokánya, az andrásfalviak paprikás krumplija, és időben kész lett, épp ebédre a gagyi betyár krumpligulyás is, magyaros ízesítéssel. A helyben főtt étel mellé házikenyér dukál, a kadácsiak, solymosiak és szentmihályiak jóvoltából ilyen is került az asztalra. A korondi nőszövetség tagjai szorgalmasan főzték a kávét, finomabbnál finomabb tésztákat kínáltak az édesszájúaknak asszonyaink jóvoltából. Az újszékelyiek reggeltől estig sütötték a kürtőskalácsot, hogy mindenkinek jusson, legalább egy kóstolásnyi.
Gyermekeink Orbán Lívia Borbála és a keresztúri ifjúsági egyletesek vezetésével kézműveskedhettek, rajzolhattak, játszhattak. Szabó Istvánékkal nótázhattak a dalos kedvűek, aki pedig Firtos dűlőin gyógynövénytúrára, a hűs vizű források felkutatására indult, rokonainak, régi és új ismerőseinek örvendezett, vagy szundított egy nagyot a kakukkfüves legelőn, mind-mind töltekezett testben és lélekben.
Idén újdonság volt a helyi termékekből összeállított, gazdag tombola, aminek nyertesei sok finom ízzel, illattal, lelki táplálékkal térhettek haza. Az igazán kitartóak még este, a tábortűznél is pecsenyét sütögettek, beszélgettek, elmerengtek az élet egyszerű szépségein, az együtt töltött nap élményein.
Akik ott voltunk, mind-mind szeretettel és örömmel vettünk részt a kilencedik találkozón. Odafent nem csak a Gondviselőhöz, de egymáshoz is kicsit közelebb kerültünk. Az így megélt pillanatok lelkesítenek, hogy vágyjunk jövőre ugyanígy, ugyanitt, egyszerűen és nagyszerűen együtt ünnepelni az életet, az Istentől való javaink bőségét, a közös munkánk gyümölcseit, unitárius örökségeink sokszínűségét!
Mátéfi Timea, lelkész
Fotó: Szabó Károly