2023. április 18-án startolt el Valláskutató Intézet Forrpont-műhelysorozata. A Magyar Unitárius Egyház által működtetett Vallásszabadság Házában tartott első alkalmon Bálint Róbert Zoltán, intézetünk kutatója ismertette a jelenlévőkkel a rendezvény-sorozat célkitűzéseit: egyrészt az elmúlt harminc év romániai társadalmi változások erdélyi magyarságra is lecsapódó legfontosabb területeit kívánjuk áttekinteni, másrészt ezeknek az egyházakat és vallási életet érintő hatásait körüljárni. A felvezető előadásokat a témában jártas szakemberek tartják, akiket arra kértünk, hogy az adott témával kapcsolatban az utóbbi harminc év alatt felgyűlt ismereteket szintetizálják. E változások egyházi, vallási vonatkozásait az előadásokat követő műhelybeszélgetés keretében elemezzük erre felkért személyekkel.
A Forrpont-műhely első előadója Horváth István szociológus volt, aki a migrációs folyamatoknak Romániára és az erdélyi magyarokra gyakorolt hatásait mutatta be. A Romániából kiinduló migrációs rendszer kialakulása és az utóbbi harminc év nemzetközi vándorlási folyamatainak sajátosságai című előadásában először a migrációt meghatározó globalizáció történeti trendjeit vázolta. Mint az előadásból kiderült jelenleg a globalizáció második hullámában vagyunk, amelynek hatására az utóbbi évtizedekben a nemzetközi migráció minden korábbinál jobban megnövekedett, a migrálók száma szinte megháromszorozódott az 1980-as évekhez viszonyítva. Románia a kommunizmus idején kimaradt a globalizációból, e korszakban a migráció is szinte teljesen megszűnt. Az 1990-es évek elejétől viszont a migráció felélénkült, az elmúlt évtizedekben pedig a külföldön tartózkodó román állampolgárok száma több millióra emelkedett.
A rendszerváltás utáni években a román munkaerőpiac szerkezete drasztikusan átalakult, az ipari munkahelyek fele megszűnt, a lakosság jelentős része abszolút szegénységbe csúszott le. A külföldi munkalehetőség így sokak számára kívánatos alternatívának tűnt, a nyugati országok a kelet-Európából, főleg Romániából érkező bevándorlást ekkor erős vízum rendszerrel, adminisztratív akadályokkal igyekezett visszaszorítani. Ennek következtében a külföldi munkakeresésre kényszerült személyek egyre kreatívabbak lettek, ami a törvénytelenül külföldön tartózkodó román állampolgárok számának növekedését eredményezte. Románia Európai Unióhoz való csatlakozását követően a migráció keretei megváltoztak, és az immár tömegessé váló migráció új formái is kialakultak, így például elterjedtté vált a rekurrens, visszatérő migráció, amely az érintettek két vagy több ország közötti rendszeres mozgásával jár, de nem vezet végleges kivándorláshoz, legalábbis rövid távon. A migráció e második hullámának eredményeként a jelenleg nyugaton élő romániai diaszpóra létszáma a becslések szerint 2,5-2,8 millióra tehető. E népességben a magyarok aránya körülbelül 7-8 százalék, ami azt jelenti, hogy az erdélyi magyarok közül 200-250 ezer ember élhet és dolgozhat külföldön – összegzett dr. Horváth István.
Az előadást követő kerekasztal-beszélgetés meghívottjai Molnár Lehel piarista szerzetes, kolozsvári egyetemi lelkész, Fehér Attila evangélikus-lutheránus főtanácsos, dr. Vitus-Bulbuk István, református lelkész, a kolozsvári Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégium lelkész igazgatója, valamint dr. Tódor Csaba, unitárius lelkész, a Protestáns Teológia Unitárius karának rendszeres teológiai tanára volt. A beszélgetést dr. Kiss Dénes, szociológus, egyetemi tanár, Intézetünk kutatási igazgatója moderálta.
A kerekasztal részvevői a migráció gyülekezeti tagságra és közösségi életére gyakorolt hatásait tekintették át, gyakorlati példákkal világítva meg a jelenség különböző vonatkozásait. Terítékre került a migráció egyik sajátossága is, miszerint ez napjainkban nem egy hirtelen meghozott döntés alapján, egyik napról a másikra történő végleges távozás, hanem egy elhúzódó folyamatot jelent, ami újfajta kihívások elé állítja az egyházakat. Itt a kapcsolattartás lehetőségei kerültek megbeszélésre. Szóba került a román ortodox egyház viszonylag sikeres diaszpóra-politikája alkalmazhatóságának kérdése is. Végül az országon belüli, városról falura és faluról városra irányuló migráció egyházi vonatkozásait fejtették ki a beszélgetésben résztvevők.
A Forrpont-műhely következő alkalmára 2023. május 16-án került sor. A du. 7 órakor kezdődő előadáson dr. Veres Valér, egyetemi professzor a romániai és erdélyi demográfiai változásokat mutatja be, melyet ez alkalommal is az egyházakat érintő kérdéseket feszegető kerekasztal-beszélgetés követ.
Valláskutató Intézet
Az érdeklődők figyelmébe ajánljuk az eseményről megjelent sajtóanyagot:
Az erdélyi migráció hatására az egyházak is egyre inkább kiürülnek – maszol.ro