A napsütéses novemberi délelőttön gyalogosan kapaszkodtak fel a zarándokok a dévai várhoz, hogy halálának 447. évfordulóján közösen emlékezzenek egyházalapító püspökünkre, Dávid Ferencre. A történelmi falak között 2026. november 7-én immár 28. alkalommal gyűltek össze az unitárius hívek a Dávid Ferenc-emlékzarándoklatra.
A vár belső udvarára az Unitárius Énekeskönyv 43. énekének dallamára vonultak be, amelyet Román Ábel, a Bölöni Unitárius Egyházközség énekvezére játszott. Az egybegyűlteket Szabó Hanna, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet aranyosrákosi önkéntese köszöntötte, aki az esemény moderátora volt.
Andrási Benedek főjegyző beszédének alapgondolatát Mózes második könyvéből választotta: „Oldd le sarudat a lábadról, mert szent föld az a hely, ahol állsz” (2Móz 3,5). Az igeversből kiindulva Déva várának az unitárius közösség életében betöltött különleges jelentőségéről beszélt. Felidézte Dávid Ferenc mártíriumát, akinek hitbeli meggyőződése melletti rendíthetetlen kitartása az unitárius önazonosság meghatározó példájává vált. Személyes emlékeit is megosztotta, felidézve gyermekkori látogatását, az 1996-os emlékműavatást és az elmúlt harminc év zarándoklatait. Arra kérte a jelenlévőket, hogy jelképesen oldják le lábukról a hétköznapok saruját, és az együttlétben találjanak lelki megnyugvást, megerősödést.
Erdő Imola brassói unitárius lelkész szintén személyes emlékkel indította beszédét. Gyermekkorában Déva várát félelmetes helynek képzelte, első zarándoklatán azonban napsütés, mosolygó emberek és szeretetteljes közösség fogadta. Ebből kiindulva arra kereste a választ, miként kapcsolódik Dávid Ferenc öröksége a mai ember életéhez. A gyülekezettel közösen kimondott „Én unitárius vagyok” kijelentéssel arra hívta fel a figyelmet, hogy amint a káté is jelzi, az unitárius hovatartozás tudatos értékvállalást jelent, amely emberi kapcsolatainkban és közösségi életünkben is megmutatkozik. Beszéde végén az unitárius címer jelképeit idézte meg, a dévai várhegyet a címer sziklahalmához hasonlítva: „Ennek a hegynek a tetején ma körbeért a kígyó, megpihent a fehér galamb, imádkozik az ember, és remélem, hogy mosolyog az Isten.”
Az ünnepi istentiszteletet követően a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Karának hallgatói mutatták be a hagyományos várjátékot, amely Dávid Ferenc alakját és szellemi örökségét idézte meg.
Kovács István püspök köszöntőjében a zarándoklat lelki jelentőségéről beszélt, amely lehetőséget teremt arra, hogy közelebb kerüljünk önmagunkhoz, Istenhez és közösségünkhöz. Az egymáshoz érő, újra felizzó parazsak képével érzékeltette az együttlét megtartó erejét, arra biztatva a résztvevőket, hogy az itt merített hittel és lelkesedéssel térjenek haza: „Ha minket így összehozott ez a zarándoklat, itt vagyunk, ragyog ránk Isten gyönyörű napja, így menjetek haza ezzel a felhevüléssel, ezzel az erővel, ezzel a hittel, hogy az egész világot át tudjuk melegíteni.”
Kőrösi Viktor Dávid, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának konzulja arra mutatott rá, hogy a Brassótól Budapestig, különböző vidékekről érkező zarándokokat Dávid Ferenc emléke és szellemi öröksége köti össze. A vallás- és lelkiismereti szabadság jelentőségét hangsúlyozta, emlékeztetve arra, hogy megőrzése tudatos döntéseket és felelősségvállalást kíván. Mint fogalmazott, az egyházalapító püspök példája ma is iránymutatást adhat.
Ferenczi István, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke a dél-erdélyi magyar közösségek megmaradásának és jövőépítésének fontosságáról beszélt. Köszönetet mondott Kovács István püspöknek és Ilkei Lóránd lelkésznek munkájukért, majd a szülőkhöz és nagyszülőkhöz fordulva a fiatalok nevelésével, pályaválasztásával kapcsolatos felelősségükre hívta fel a figyelmet. A következő nemzedéket arra biztatta, hogy szülőföldjén keresse boldogulását, és vegyen részt az erdélyi magyar közösségek jövőjének építésében.
Széll Lőrinc, Hunyad megye alprefektusa Dávid Ferenc életének máig érvényes tanulságait emelte ki, továbbá a hit és a vallási örökség megőrzésére, továbbadására buzdított, azt kívánva, hogy mindannyian „kis Dávid Ferencek” legyünk saját közösségeinkben, hittel és elkötelezettséggel végezve feladatainkat.
Ilkei Lóránd, a Délnyugat-Erdélyi Unitárius Szórványegyházközség lelkésze házigazdaként mondott köszönetet a résztvevőknek. Jelenlétük évről évre erőt ad a dél-erdélyi szórványban élőknek. Dávid Ferenc örökségét a küldetés gondolatával kapcsolta össze: az egyházalapító püspök számára Déva vára földi útjának utolsó állomása volt, viszont az innen hazatérők feladata továbbvinni mindazt, amit képviselt. Felidézte a 125 éve született Balázs Ferenc példáját is, aki világ körüli útját követően Mészkőn vállalt szolgálatot, megmutatva, hogy a küldetés gyakran saját közösségünkhöz vezet vissza. „Induljunk haza. Egy kicsit bátrabban és szeretetben gazdagabban. Mindenki a maga Mészkőjére, oda, ahová Isten állította” – fogalmazott útravalóul.
Az ünnepségen kihirdették a Balázs Ferenc-emlékév alkalmából meghirdetett Bejárom a kerek világot című rajzpályázat eredményeit is. A felhívásra több mint száz gyermek és fiatal készített alkotást, amelyekkel a 125 éve született unitárius lelkész, író és közösségépítő emléke előtt tisztelegtek.
A 0–4. osztályosok között első helyezést ért el Miklós Zsófia (Dicsőszentmárton), második lett Dinka Adrienn Csilla (Székelykeresztúr), harmadik pedig Bartha Iringó (Székelykeresztúr). Különdíjban részesült Csiby Vivien (Dicsőszentmárton).
Az 5–8. osztályosok korcsoportjában Mátéffy Emma (Székelykeresztúr) nyerte el az első díjat, Bajkó Lilla (Székelykeresztúr) a második, Szombatfalvi Ágnes (Székelykeresztúr) pedig a harmadik helyezést érte el. Különdíjat kapott Koncz Anita és Kovács Zsolt (Székelykeresztúr), valamint Török Dóra (Dicsőszentmárton).
A megemlékezés koszorúzással, közös gyertyagyújtással és virágelhelyezéssel zárult, amelynek során a résztvevők tiszteletüket fejezték ki Dávid Ferenc emléke előtt.
A 28. Dávid Ferenc-emlékzarándoklatot a Magyar Unitárius Egyház, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és a Délnyugat-Erdélyi Unitárius Szórványegyházközség közösen szervezte.
Köszönet illeti az Alsófelsőszentmihályfalvi Unitárius Egyházközséget a dévai zarándoklat megszervezéséhez nyújtott támogatásáért.
A zarándoklat perselyadományait a súlyos betegséggel küzdő, alig kétéves Kovács Ádám gyógykezelésének támogatására ajánlották fel. Aki szeretne hozzájárulni a kisfiú gyógyulásához, bankkártyával is adományozhat.