Széles László alapos munkáját olvasom,¹ s elgondolkodom, hogy mennyi, de mennyi név, s mögötte mennyi és mennyi történet, öröm és bánat, vállalás és akarás, csalódás és kitartás. És eljutok a Benedek Sándor bejegyzésig. Tömör a megfogalmazás.

1932. december 10-én született Homoródújfalun. Iskolai tanulmányait a székelyudvarhelyi Fémipari Műszaki Középiskolában járta, ahol 1952-ben érettségi vizsgát tett. Teológiai tanulmányait a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Karán végezte 1952-1956 között. Teológiai szakvizsgát 1956-ban, lelkészképesítő vizsgát pedig 1957-ben tett. 1963-ban szentelték unitárius lelkésznek Kolozsváron. 1957-ben kötött házasságot az aranyosrákosi Fodor Annával, a házasságból két lányuk született, Enikő és Tünde. Lelkészi szolgálatát gyakorló segédlelkészként a csegezi egyházközségben kezdte 1956-1957-ben. 1957-től a Bágyoni Unitárius Egyházközség rendes lelkésze volt 18 éven át. 1975-ben a Kolozsvár-Iriszi Egyházközség lelkésze lett, és az is maradt 25 éven át, 2000-ben történt nyugdíjazásáig. 1973-1992 között a Kolozs-Tordai Egyházkör esperese volt.

Amikor Kolozsváron, 2001. január 7-én kibúcsúztatták², azt mondták róla, hogy esperesi és lelkészi szolgálatát hűséggel, komolysággal és felelősségtudattal végezte. Lelkészi munkájának eredménye az irisztelepi egyházközség lelki és anyagi megszilárdulása.

2000-ben nyugdíjba vonult, de nem maradt távol. Pontosan fel tudom idézni a tömegből is kihallható hangját és látom magam előtt törekvését arra, hogy ahol teheti, ott legyen jelen. Vállalt dolgai életformájává váltak. Magam és közösségem nevében köszönöm ezt neki.

Hogy a név és a szerepek, no meg a 94 esztendő mögött ki volt és mi volt, azok tudják a legjobban megfogalmazni, s azok tudnak abból a gyász időszakában Isten kegyelméből erőt meríteni, akik vele együtt éltek, mellette nőttek fel, vele együtt dolgoztak, akikkel közös úton járt. A család 2Tim 4,7-8 alapján szólt felőle: ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr. Együtt imádkozom a családdal és hiszem, hogy az, ki a hitet nemcsak megtartotta, hanem át is örökítette és meg is tanította, a nemes harcban társakra is talált, annak megadja az igazság koronáját az Úr, a mi Istenünk!

Emléke legyen Istentől megáldott, általunk pedig élő! Nyugodjon békében!

Temetési szertartására 2026. augusztus 19-én, szerdán kerül sor 11 órától a kolozsvári házsongárdi temető lutheránus ravatalozójából, egyházunk szertartása szerint.

Csécs Márton Lőrinc, a Kolozs-Tordai Unitárius Egyházkör esperese