Október 1–2-án a Zetevár Panzió adott otthont a Székelyudvarhelyi Egyházkör immár harmadik alkalommal megrendezett gondnok-presbiteri találkozójának, amely a „templomot kőből-fából, gyülekezetet élő emberekből építsünk” gondolata köré szerveződött. Az idei találkozóra azonban nemcsak a köri gondnokok és presbiterek voltak hivatalosak, hanem mindazok, akik önzetlen munkájukkal hozzájárulnak az egyházközségi élethez: kántorok, pénztárnokok, keblitanácsosok, egyházsegítő önkéntesek.

A kétnapos alkalmat Solymosi Alpár köri esperes áhítata nyitotta meg, beszédének alapgondolata a 1Thessz 4,10–11 volt: „De kérünk titeket, testvéreim, hogy egyre inkább gyarapodjatok ebben, és tartsátok becsületbeli dolognak, hogy csendesen éljetek, tegyétek a magatok dolgát, és saját kezetekkel dolgozzatok, ahogyan elrendeltük nektek.” Az egybegyűltek közösen elénekelték a 146-os egyházi éneket, ezt követően Csíki Áron köri gondnok köszöntötte a jelenlevőket.

A találkozó első napján a templomépítés, egyházi épületek felújítása, műemlék egyházi épületek és egyházközségi megvalósítások témakörében zajlottak bemutatók. Elsőként Csete Árpád homoródalmási lelkész, ULOSZ-elnök tartott előadást, amelyben a Homoródalmáson épülő konferenciaközpontot ismertette. Bemutatójában az építkezési feladatok és nehézségek mellett izgalmas látványterveket és képeket vetített, többek között a már megépült háromrészes épületegyüttes két szárnyáról is.

Ezt követően Demeter Sándor Lóránd székelyderzsi lelkész és Orbán Árpád székelyderzsi megbízott gondnok beszélt a falu nagyszabású megvalósításairól és jövőbeli terveikről. Demeter Sándor Lóránd előadásában a vártemplom Európai Unió és a Norvég Alap által támogatott felújítási munkálatairól beszélt, bemutatva a tanulságokat és egy-egy nehézséget is, amellyel a munkálatok során szembesültek. Orbán Árpád a helyi önkormányzattól bérelt iskolaépületben kialakított népfőiskolai gyakorlatról tartott ismertetőt. Többek között arra is kitért beszédében, hogy az egyházközség célja a helyi értékek fenntartása és továbbadása mellett az is, hogy a faluba látogató vendégeknek kellőképpen tudják bemutatni a környék értékeit, ezért a népfőiskolában szervezett műhelyek rendeltetése egyebek mellett a falu és a térség népszerűsítése is.

Az előadások után minden gyülekezet képviselője bemutathatta a helyi megvalósításokat, beszéltek az építkezésekről, felújítási munkálatokról, a templomok, gyülekezeti termek és más ingatlanok fejlesztéséről.

Az est végén a jelenlevőket Székely Erzsébet köri gondnok üdvözölte, továbbá az egybegyűlteket köszöntötte idős Dombi Gyula leköszönő gondnok is, aki mindvégig lelkes résztvevője volt a találkozóknak, és aki egybetartotta a köri gondnokokat. Majd közös éneklés és szabadidős tevékenység volt. Tárogató és orgonaszó is kísérte a népdal- és nótaénekeseket.

A második napon Kerekes Mónika gyergyószentmiklósi lelkész áhítatának alapja az evangéliumi csodálatos halfogás története és annak a gyülekezetépítésként is értelmezhető vonatkozása volt. Elsőként dr. Sándor Krisztina főgondnok köszöntötte a résztvevőket, aki eredményes munkára bíztatta a jelenlevőket. A főgondnok továbbá beszélt saját életútjáról, többek között egyéni egyházszolgálatáról és egyházi tisztségvállalásáról.

Ezt követően Márton Ildikó építész A közösség a cél címmel tartott előadást, amelyben kifejtette, hogy a múltban is, és a jelenben is az építkezésnek, az építő tevékenységeknek közösségformáló ereje volt és van. Előadásában autentikus faluképeket, építészeti példákat hozott arra vonatkozóan, hogy mennyi munka, tudás, odafigyelés, közösségi akarat fedezhető fel egy-egy kőalapban, templomban, csűrben, iskolaépületben, amelyek máig közösségeink alapvető értékei. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a tömbmagyar együttesekben általában a műemlékekkel kapcsolatban fordított logika működik, azért vesznek kézbe rossz állapotú épületeket, mert azok a román műemlékvédelmi listán szerepelnek. A szakember szerint a műemléképületek védelme és megőrzése elsősorban közösségi cél kellene legyen, mivel ezek az épületek történelmünk egy-egy lapját, fejezetét jelölik, amelyeket csak tiszta szívű munkával, őszinteséggel, odafigyeléssel és igényességgel lehet megőrizni a jövő generációnak.

Továbbá Gyerő Attila homoródújfalvi lelkész mutatta be előadásában a lupényi és homoródújfalvi gyülekezetépítési tapasztalatait. A hátralevő időben minden gyülekezet képviselője megoszthatta tapasztalatait azokról az egyházközségi stratégiákról, amelyeket az járvány által dominált elmúlt időszakban dolgoztak ki a közösség megtartása érdekében. A résztvevők mélyrehatóan és hosszasan beszélgettek a járványhelyzet gyülekezeti életre vonatkozó negatív és pozitív hatásairól, a technika és az internet által nyújtott lehetőségekről, az új eszközök és fórumok szerepéről az elszármazott gyülekezettagok és a helyi gyülekezet kapcsolatát tekintve.

A szünet után kiértékelték a kétnapos találkozót, és megfogalmazták építő javaslataikat a jövő évi rendezvényhez kapcsolódóan. Az esemény, amely Hargita Megye Tanácsa támogatásával valósulhatott meg, Solymosi Alpár áldáskérésével és a 275-ös egyházi ének közös eléneklésével zárult.

Képek: Gyerő Attila, Székely Erzsébet