„Azután kinyújtotta kezét az ÚR, megérintette a számat, és ezt mondta nekem az ÚR: Én most a szádba adom igéimet! Lásd, én a mai napon népek és országok fölé rendellek, hogy gyomlálj és irts, pusztíts és rombolj, építs és plántálj! … Kösd azért derekadra övedet, indulj, és hirdesd nekik mindazt, amit én parancsolok!” (Jeremiás próféta könyve, első fejezet)

2022. augusztus 30-án este ért véget Kozma Albert nyugalmazott unitárius lelkész gazdag és szolgálattal teljes 79 éves életútja e földi tereken. A Jeremiás prófétának szóló isteni üzenet ifjúkorában őt is megszólította, hogy az övéi, székely unitárius népe között hirdesse az evangéliumot. Küzdött velük prófétai lendülettel, szent haraggal, hogy tanítsa, felemelje őket a jézusi példa segítségével. És küzdött értük, hogy a lélekölő rendszerek pusztító sodrásában megőrizhessék a hitet, az imádságos lelkületet és az erkölcsös, tisztességes emberi élet értékébe vetett bizalmat.

1943. július 8-án született Bölönben a tisztességes munka és a becsületes élet hangulatát árasztó házaspár egyedüli gyermekeként. Szülőfalujában végezte elemi iskoláit, majd Baróton kezdte a középiskolát. A család az új, elnyomó rendszer ellensége lett, ezért édesapját kényszermunkára hurcolták, őt pedig eltanácsolták az iskolából. 1961-ben érettségizett végül, esti tagozaton végezve középiskolai tanulmányait.

1961 és 1965 között a Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Karán tanult, és szerzett unitárius lelkészi oklevelet.

1965 és 1969 között Székelykálban, 1970 és 1975 között Székelymuzsnában, 1976 és 1988 között Recsenyéden, 1988 és 2008 között szülőfalujában, Bölönben végezte hűségesen lelkészi szolgálatát. Nyugdíjazása után 7 éven keresztül önkéntesen énekvezéri szolgálatot végzett szeretett bölöni gyülekezetében. 43 éven keresztül a szószékről, a lelkészi szolgálat minden területén és családi, közösségi életében hitelesen és becsületesen vallott nemzeti és vallásos hovatartozásáról. Őrizte az adott szó, a becsület kincsét, mert korán megtanulta és továbbadta a figyelmeztetést, hogy azokat csak egyszer lehet elveszíteni.

Ifjúkorától kezdve sokszor ütközött a politikai rendszer nyomásaival, de azoknak ellenállva lelkiismeretének tisztaságát meg tudta őrizni.

1966-ban kötött házasságot Máthé Rozáliával, aki mellette vállalta a szolgálat szépségét, de a szolgálattal járó szenvedést és áldozatokat is. Felesége 2002-ben hunyt el.  Házasságukat két gyermekkel áldotta meg az Isten: Albert unitárius lelkészként a bölöni lelkészi örökséget vette át, 1967-ben született, Rozália pedig 1968-ban. 5 unokája őrzi meg emlékét, és veszik át gazdag szellemi, lelki örökségét.

Isten szájába adta az igéket, és ő azokat hűséggel hirdette gyülekezeteiben. A rá bízott hivatásnak megfelelően gyomlált és irtott, pusztított és rombolt, épített és plántált. Miután földi életútján ilyen hűséggel tett bizonyságot Istenről, a szomorúság mellett azzal a reménységgel búcsúzunk tőle, hogy örökkévaló Istenünk szeretetében megtartja, üdvösségébe fogadja hűséges szolgájának lelkét.

Temetési szertartásának időpontjáról később rendelkezik a család.

Isten legyen vele, Isten legyen gyászoló hozzátartozóival, híveivel, a rá emlékezőkkel, mindannyiunkkal!

Szabó Előd,

a Háromszék-Felsőfehéri Egyházkör esperese