2005. augusztus 23-án a Nyikó mentén – akárcsak más udvarhelyszéki településeken – emberemlékezet óta nem látott árvíz pusztított, kioltva tizenhat személy életét és tönkre téve többszáz ember életének munkáját. Azt, amit órák leforgása alatt elpusztított az árvíz, hosszúra nyúló és széles körű összefogás révén lehetett valamelyiképpen helyreállítani.
Két évtized távlatából az – árvízi segélyezési tevékenységek nyomán létrejött – Gondviselés Segélyszervezet és a Székelykeresztúri Unitárius Egyházkör 2025. augusztus 23-án megemlékező rendezvényt szervezett. A kobátfalvi unitárius templomban összegyűlt résztvevők kegyelettel emlékeztek az árvíz áldozataira, felelevenítették a pusztítást követő példátlan összefogást, ugyanakkor hálával tekintettek vissza az akkori segélyezési és újjáépítési tevékenységekben is megnyilvánuló isteni gondviselésre.
Az alkalmi istentiszteleten Biró Attila, a Háromszék-Felsőfehér Unitárius Egyházkör esperese és Jakab Imola, a Siménfalvi Református Egyházközség lelkésze mondtak imát, a prédikációt pedig Sipos László, a Firtosváraljai Unitárius Egyházközség lelkésze tartotta. Mindhárom szónok részéről fölöttébb hitelesen hangoztak a gondolatok, ugyanis két évtizeddel ezelőtt alaposan kivették részüket a segélyezési tevékenységekből. A szószékről elhangzottak után Lőrinczi Lajos csehétfalvi és tordátfalvi lelkész a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatójaként mondott alkalmi beszédet, majd id. Szombatfalvi József nyugalmazott esperes az egykori Árvízi Segélyezési Bizottság elnökeként és a Gondviselés Segélyszervezet tiszteletbeli elnökeként tartott beszédet, alulírott szintén az egykori szervezőcsapat tagjaként beszélt, Csáki Levente pedig helybeli lelkészként és a Székelykeresztúri Unitárius Egyházkör jelenlegi espereseként üdvözölte a jelenlévőket. A beszédekben közös nevező volt az Isten iránti hála kifejezése, valamint a köszönetnyilvánítás a korabeli árvízi segítségnyújtásban részt vevő önkénteseknek, partnerszervezeteknek és támogatóknak.
Az istentisztelet keretében helybeli gyermekek énekeltek és verset mondtak, majd koszorúzásra került sor a falu központjában állított emlékkopjafánál. Az emlékezést követően a meghívottak a csehétfalvi Hagyományos Székely Jövő Központban kötetlen beszélgetés keretében folytatták a nagy árvízzel kapcsolatos emlékek felidézését.
Két korabeli összefoglaló írás itt és itt olvasható, egy szemléltető fényképválogatás pedig itt látható.
Befejezésül arra kérem a gondviselő Istent, hogy őrizzen meg világszerte mindenkit a pusztító természeti csapásoktól, azonban ha elkerülhetetlenül sor kerül ilyénekre, rendeljen ki olyan jószívű adományozókat, önkéntes munkásokat és szervezőtársakat, amilyeneket 2005 gyászos augusztusában és a következő hónapokban számunkra megadott!
Szabó László
a Gondviselés Segélyszervezet elnöke
