Mindannyian: gyerekek, szülők, pedagógusok olyan felemás érzésekkel kezdjük az új tanévet, hiszen ebben az évben is még mindig sok a bizonytalanság, a kételkedés, hogy vajon az iskolapadokban, katedra mellett ülve mosolyoghat egymásra tanár és diák, és reménykedünk hogy nem képernyők mögött, fásult arccal tanulhatnak a diákok és taníthatnak a pedagógusok.

Ó, milyen boldogan és izgatottan vártuk régen az iskolakezdést! Az iskola az a hely volt, ahol megpróbáltunk eleget tenni a feladatoknak, ahol felelősségre neveltek, ahol boldogan cseverésztünk szünetben az osztálytársakkal, ahol a tudásnak lépcsőfokain a lépéseket kíváncsian, néha örömmel, néha bosszankodva tettük meg, de tanítóink, tanáraink végig velünk voltak ezen az úton.

“Kibírjuk! Túl fogjuk élni! “ – hallom a fiatalok felkiáltásait most, iskolakezdés elején. Talán ebben az évben is másképpen érzünk, másképpen várjuk az iskolakezdést, de tudom, hogy az izgalom, izgatottság mindannyiunkban ott van. Ha ezek a felkiáltások ott vannak benned, nem baj. Nem gond, ha mosolyod halovány, nem gond, ha félsz – de tudd, hogy a tanítók, tanárok, pedagógusok most is veled vannak ezen az úton. Most is ott lesznek minden sikernél és kudarcnál, megmosolyogják az örökös diákcsínytevéseket, talán bosszankodnak majd a tanügyminisztérium újabb rendeletein, és sietni kell majd az anyaggal, de hidd el, büszkén néznek majd rád, amikor egy újabb lépcsőfokon túljutottál.

Nem baj, ha most nem tudsz lelkesedni, de önmagadban érezd meg Isten végtelen szeretetét és jóságát. Nem kell egyből nagy lépéseket megtenned, de nyiss ablakot a világra, nyisd meg lelked ablakát, és mutasd meg, láttasd meg, hogy benned fény lakik, Isten-arcúságod fénye, amely szeretetet, megértést és bizalmat nyújt másoknak. Isten-arcúságod mellett emberséged jegyeit hordozva éld életed, szeretve és segítve felebarátod. Ez önmagában már hatalmas lépés.

Diákok, tanítók, tanárok, professzorok, pedagógusok, szülők, nagyszülők, ti mindannyian legyetek áldottak, és kívánok élménydús, szeretetteljes, bizalommal, türelemmel és elfogadással telített új tanévet. „Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged! Ragyogtassa rád orcáját az Úr, és könyörüljön rajtad! Fordítsa feléd orcáját az Úr, és adjon neked békességet!” (4Móz 6,24–26)

Bodor Rozália Piroska, Tordatúr