Július 29-én nyílt meg a Kolozsvári Művészeti Múzeum emeleti dísztermeiben a Nagy Albert (1902–1970) festőművész alkotásaiból rendezett retrospektív kiállítás. Nagy Albert a romániai modern művészet meghatározó alakja volt, életműve mégsem vált széles körben ismertté. A kiállítás a festő halálának ötvenedik évfordulója alkalmából, több intézmény és magángyűjtő erőfeszítése révén valósult meg. A több mint 100 festményt és három szobrászati alkotást felvonultató kiállítás a szakértők és a nagyközönség számára egyaránt premier, hiszen ennyi munkáját még a festő életében sem állították ki egyszerre, illetve mivel az alkotások jelentős részét eddig nem láthatta a szélesebb közönség.
A kiállítás megvalósítói a Kolozsvári Művészeti Múzeum és a kolozsvári Quadro Galéria, míg az ötletgazda ft. Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke, aki a festő halálának ötvenedik évfordulójára tervezte a kiállítást, azonban a koronavírus-járvány, mint oly sok más rendezvény esetében is, halasztásra kényszerítette a szervezőket.
A megnyitón felszólalt dr. Lucian Nastasă-Kovács, a házigazda intézmény, a Kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatója. Ft. Bálint Benczédi Ferenc, a kiállítás védnöke kifejezte örömét afelett, hogy létrejöhetett a kiállítás sokak erőfeszítésével. Az egyházfő szerint Nagy Albert művészete – amely a kor ellenszelében mégis meg tudott valósulni – láthatóvá teszi a teremtő és a teremtett közötti kapcsolatot. Kiemelte, hogy festményein az emberalakok szemeinek expresszivitása a mögé látás képességét domborítják ki: a valóságot megjelenítő alkotások mögött érződik a dobogó szív, a lélek, amelyre a látogató is rácsodálkozhat, amennyiben nyitott lélekkel szemlélődik. A kiállítás egyik kurátora, dr. Bordás Beáta (Kolozsvári Művészeti Múzeum / Erdélyi Művészeti Központ) köszönetet mondott a partnerintézményeknek és gyűjteményeknek a hozzájárulásukét. A kiállítás másik kurátora, Székely Sebestyén (Quadro Galéria) kiemelte, hogy közös erőfeszítés nélkül nem lehetett volna létrehozni a kiállítást. Elmondta, hogy ez alkalommal a második Nagy Albert kiállítást szervezi az unitárius egyházzal: az elsőre majd két évtizeddel ezelőtt került sor. Gazda József, a festő monográfusa elmondta, hogy a nehéz sorsú, idehaza kevésbé elismert Nagy Albert áttételes művészetében nemcsak a szívet, az észt is lehet érezni, minden vásznának megvan a maga kisugárzása.
A válogatás az alkotó teljes pályáját felöleli: az 1930-as években készült, „útkereső” munkák mellett egyaránt szerepelnek az 1940-es évek elejének főművei és az ’50-es évek remek, erőteljes kompozíciói, de a kiállítás gerincét a ’60-as évek (a művész életének utolsó évtizedének) művei képezik.
Ahogyan a látogató végigsétál a festmények között, feltűnik neki, hogy milyen sok intézmény kölcsönzött művet ehhez a festő életműve előtt tisztelgő kiállításhoz. Dr. Bordás Beáta és a kolozsvári múzeum intézményi hálózata mellett szükség volt Székely Sebestyén és a Quadro galéria anyagi és szakemberi támogatására is ahhoz, hogy az intézmények és a magángyűjtők birtokában levő alkotások Kolozsvárra jussanak. A kiállítás főpartnere a Székely Nemzeti Múzeum, amely 42 művet kölcsönzött a kiállításra. A tárlaton szerepel 13 festmény a Magyar Unitárius Egyház, 11 alkotás pedig a Kolozsvári Művészeti Múzeum gyűjteményéből. További kölcsönző intézmények: a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum, a galaci Vizuális Művészetek Múzeuma, a zilahi Szilágy Megyei Történelmi és Művészeti Múzeum, a nagyváradi Körösvidéki Múzeum, a bukaresti Románia Nemzeti Művészeti Múzeuma, a marosvásárhelyi Maros Megyei Múzeum, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia, valamint romániai, magyarországi és németországi magángyűjtemények.
