2021. június 22-én a nemzeti értékpiramis legmagasabb fokára sorolta be a Hungarikum Bizottság a vallásszabadság törvényét, amelyet egyházunk 2020-ban terjesztett a bizottság elé.

Nagy István agrárminiszter szerint a Hungarikumok Gyűjteménye olyan elemekkel gyarapodott, amelyre a magyarság mindig büszke lehet. A tárcavezető szerint az erdélyi Tordán 1568-ban tartott országgyűlés olyan törvényt hozott, amely az akkori Európában példátlan mértékben biztosította a vallásszabadság jogát, és évszázadokra biztosította a békés felekezeti együttélést. Nagy István abban bízik, hogy a hungarikumok nyilvántartása erősíti a nemzeti önazonosságot, és a magyar közösségek összetartását. Az értékmentés a jövő alapja, és a hungarikumpályázat népszerűsége is jelzi, hogy a 21. században ez egyre fontosabb – hangsúlyozta.

„Az 1568-as tordai országgyűlés vallásügyi határozata Erdély talán legnagyobb ajándéka az európai kultúra számára. A mai döntés, amellyel Torockó épített öröksége és a Csíksomlyói búcsú mellett a Vallásszabadság törvénye is bekerült a Hungarikumok gyűjteményébe, hatalmas öröm. Ez túlmutat a múlton, és nemcsak a jelenről, de a jövőről, a közös reményekről, tervezésről szól. Felkiáltójelként szolgál, hogy ne feledkezzünk meg a békére és a szabadságra való törekvésről!” – nyilatkozta Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke az ülést követően.

A hungarikum a magyarság csúcsteljesítményét jelölő fogalom egy 2012-es törvény szerint, és olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelez, amely a magyarságra jellemző tulajdonság, egyediség, különlegesség és minőség. A mai döntés elismeri a tordai országgyűlés vallási határozatának kultúrtörténeti, vallástörténeti és történelmi jelentőségét, amely mai napig nagy jelentőséggel bír nemcsak az erdélyi, a magyar, hanem a nemzetközi kultúrában is.

Forrás: MTI és https://rmdsz.ro/aktualis/hirek/Megvan-a-harmadik-erdelyi-hungarikum