Életének 87. évében, 2021. április 3-án, hosszú és értékteljes életút megélése után, elhunyt Vajda Gyula szerkesztő, sinológus, történész, a Bukaresti Unitárius Egyházközség tiszteletbeli gondnoka, a helyi közösség „szeme, szíve, szája”.

Bölönben született 1934. július 15-én. Középiskoláit Kolozsváron az Unitárius Főgimnáziumban kezdte, s annak utódiskolájában, az 1. számú Magyar Líceumban érettségizett 1954-ben. A kolozsvári Mezőgazdasági Főiskolán kezdte egyetemi tanulmányait, majd 1955 őszén Kínában tanult ösztöndíjasként. Egyéves nyelvtanfolyam után Hangcsou város Agrártudományi Egyetemére került, majd a Humán Tudományi Egyetem Bölcsészeti Karára nyert felvételt, kínai nyelv és történelem szakra. Két oklevéllel tért haza 1960-ban. Rizstermesztő mérnökként, majd, szőlő- és gyümölcstermesztő mérnökként dolgozott 1961–1966 között, Tekén. Közben állandó külső munkatársa volt a bukaresti Idegen Nyelvű Kiadványok Szerkesztősége, Románia című kínai nyelvű képes havilapnak: 1966-tól – Bukarestbe költözve – a fordító-szerkesztő csoport vezetőjeként, 1970-től felelős szerkesztőjeként tevékenykedett. Ebből a beosztásból vonult nyugdíjba 1995-ben. Két ízben szerződéses munkatársa volt Pekingben a China című, román nyelven kiadott képes havilapnak (1983–85, 1991–92).

Vajda Gyulát a Bukaresti Unitárius Gyülekezetben 21 éven keresztül gondnokként végzett kiemelkedő közösségszolgálatáért a Magyar Unitárius Egyház Főtanácsa 2016-ban tiszteletbeli gondnoki címmel méltatta.

Pihenése legyen békés, emléke áldott!

Magyar Unitárius Egyház