Advent második vasárnapján hálaadó istentiszteletre került sor a Tordai Unitárius Egyházközségben, ahol átadták a jelentős mértékű magyarországi kormánytámogatással felújított templomot.

Az ünnepi alkalmon Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója végzett szószéki szolgálatot, aki az Ef 2,19–22 alapján prédikált. A közügyigazgató szószéki beszédében elmondta, hogy a tordai unitárius gyülekezet számára a legszebb adventi várakozás teljesült be azáltal, hogy teljesen felújított templomukért adhatnak hálát. Majd kiemelte, hogy „Torda az 1568-ban kihirdetett vallás- és lelkiismereti szabadsághoz való jogot szentesítő törvény által reánk testált szellemi örökségével nemcsak az unitáriusok számára kiemelt jelentőségű, hanem minden nemzettársunk és erdélyi testvérfelekezeteink számára is.  Torda ezen szellemi kincs révén ez egyetemes kultúra egyik fontos mérföldköve és zarándokhelye, még akkor is, ha a város mai lakósságának többsége erről mit sem tud, és a tordai magyarság barátságtalan hivatalok kereszttüzében próbálja megőrizni önazonosságát. Mind egyházi, mind erdélyi magyar adventi és tágabb váradalmaink csak akkor teljesülnek be, ha életünket a jézusi evangélium és a múlt biztos fundamentumára építjük, ha a jelenben templomainkat igazi közösségi élettel töltjük meg, ha mi magunk épülünk Isten hajlékává. Ez a lelkület töltse be mind a tordai, mind egyetemes egyházunk gyülekezeteit és adventi reményeit.”

Gyerő Dávid főjegyző templomavató beszédének alapgondolata az 1Kir 8,27–30 voltak, amely alapján kihangsúlyozta, hogy „A megújult tordai unitárius templom Isten háza, amelyben az ő áldása, megbocsátása és többre bízatása vár. Ez a templom az imádság háza, lelki erőforrásaink tere, szerető közösségben levésünk megvalósulásának helye. Ez a templom hitbeli sajátosságaink felmutatója, amelyben unitárius vallásunk és a jézusi evangélium értékeinek megismerésére minden felebarátnak szabadsága van. Ez a templom emberi és keresztényi felelősségünk, magyar és unitárius öntudatunk megtartója és formálója. Istennek legyen hála érte!”

Az ünnepség keretében Kovács István egy emléktárgyat, Dávid Ferenc kolozsvári kelyhének az ezüst másolatát adta át Balog Zoltán miniszternek, aki döntő módon járult hozzá egyházunk jubileumi kormánytámogatásának a megtervezéséhez és kivitelezéséhez. Ugyancsak Balog Zoltán volt az, aki, amikor a kormánytámogatás meghiúsulni látszott, kiállt egyházunk ügye mellett.

A templom történetét Józsa István Lajos helybeli lelkész ismertette, majd összegezte a felújítás mozzanatait, köszönetét fejezve ki Magyarország kormányának a nagyszabású támogatásért. Józsa István Lajos beszédében kitért a tordai templom jelentőségére is, elmondva, hogy a „tordai unitárius templom nemcsak egy kultikus hely, ahová az unitárius felekezetű hívek járnak istentiszteletre. Nemcsak szertartások helyszíne, ahol keresztelési, házasságkötési, konfirmálási és temetési szertartásokat végzünk, hanem magyar történelmi megemlékezések és nemzeti ünnepeink helyszíne is” – amely „a számbelileg kisebbségbe szorult magyarság önazonossága megtartásának helye is e templom. Ezért olyan jelentős és fontos a templom a tordai magyarság életében.”

Az ünnepi rendezvény díszvendége Balog Zoltán lelkipásztor, miniszterelnöki biztos, Magyarország Kormányának korábbi minisztere volt. Balog Zoltán köszöntőjében utalt a 2018-ban meghirdetett vallásszabadság évére, amely egységre buzdította a történelmi magyar egyházakat, és amely révén a keresztény kultúrának megfelelően lehetett ünnepelni. A miniszterelnöki biztos elmondta, hogy a „történelemnek a legfontosabb tanulsága az, hogy az élet nem velünk kezdődik, és nem is velünk ér véget” – utalva a következő generációra, akire rá kell bízni szellemi és épített örökségünket.

Az eseményen közreműködött a Tordai Magyar Dalkör, amely Kodály Zoltán- és Kávási Sándor-dalokat adott elő. A hálaadó istentisztelet áldáskéréssel és a nemzeti imádságunk közös eléneklésével zárult.

Fotók: Kiss Gábor