A vallásszabadság Bukarestben

Január 13-án Tordán, a római katolikus templomban megszervezett ünnepi megemlékezésen egyházunk elöljárói arról beszéltek, hogy a vallásszabadság egyetemes eszméjét, valamint annak négy és fél évszázaddal ezelőtti kihirdetését különböző környezetben szeretnék ismertetni. Az unitáriusok már 1868 – az egyház fennállásának 300 éves évfordulója – előtt felismerték az Erdélyi Országgyűlés 1568-as vallásügyi határozatának fontosságát és egyediségét, ám e törvény mondanivalóját és lényegét a véres huszadik század miatt csak most tudjuk méltó módon felmutatni. Történelmi jelentőségű tehát ebben az évben minden rendezvény és minden olyan helyszín, ahol e törvény és szellemisége, kiszabadulva a tudományos laboratóriumok elefántcsonttornyából vagy a szűkebb értelemben vett felekezeti korlátok közül, elismerést nyer a tágabb társadalom szemében is. Ez az ünnepi hangulat és értékfelmutatás nyilvánult meg idén először Tordán, majd Budapesten, Brüsszelben, Strasbourgban, majd április 18–19. között Bukarestben is.

Egy eszmének nincs nemzetisége vagy nyelve, egy eszmének mondanivalója van, és ha elég emelkedett és egyetemes, akkor nemzedékek számára válhat szellemi horizonttá, erőforrássá és megvalósítandó céllá. Ez az egyetemesség mutatkozott meg abban a nemzetiséget és kultúrát átívelő találkozásban, amelynek Bukarest adott otthont. Románia főváro sá ban jelentős magyar közösség él, így a rendezvény első napja őket célozta meg. Április 18-án a helyi református templomban istentisztelet zajlott, amelyen dr. Koppándi Botond Péter teológiai tanár prédikált Fülöp Júlia lelkész imája után, majd a Balassi Intézetben egyházunk múltját és jelenét bemutató kiállítás megnyitójára került sor. Másnap történelmi jelentőségű napra virradhattunk, ugyanis először fordult elő az, hogy ilyen összetettségű és jellegű rendezvénnyel mutatkozzon be az unitárius egyház a román közösség előtt. A délutánt Gyerő Dávid főjegyző által celebrált istentisztelet nyitotta meg a református templomban, ahol az imát Jobbágy Mária Júlia lelkész mondta, majd a Román Kulturális Intézetben folytatódott az ünnepség. Itt került sor az első olyan kötet bemutatójára, amely viszonylagos részletességgel, román nyelven mutatja be az unitárius egyház múltját és tanítását.

A Bukaresti Egyetem munkatársaival partnerségben készített kötet, amely A lelkiismeret szabadsága – a szabadság lelkiismerete (Libertatea conştiinţei – conştiinţa libertăţii) címet viseli, tanulmányokat és esszéket tartalmaz vallásunkról. E kötet híd kíván lenni, amelyen az unitarizmus egyetemes tanítása elérhetővé válhat a román anyanyelvűek számára is, akik így kicsit betekinthetnek felekezetünk hitéletébe. Az egyházunk múltját vázoló tanulmányok kiegészülnek olyan román nyelvű írásokkal, amelyek az első találkozás pezsgő hangulatát tükrözik. Hitfelfogásunk pozitív fogadtatása azt mutatja, hogy tanításunk termékeny talajra lelhet a románság körében is.

A megannyi testvérfelekezet magas rangú képviselőinek jelenlétében zajló rendezvények révén reméljük, hogy a vallásszabadság tanítása és szellemisége eljut román anyanyelvű testvéreinkhez is, és talán az a kezdeményezés, amelynek nyomán Budapest a vallásszabadság napjává nyilvánította január 13-át, Romániában is megfelelő fogadtatásra lel.

Rácz Norbert lelkész összefoglalója