Harmincadik alkalommal gyűltek össze a Vadas-tetőn a környék unitárius közösségei, folytatva azt a hagyománnyá vált találkozót, amely évről évre a közös hit, az összetartozás és a közösségi együttlét ünnepe. Az idei esemény házigazdája az Árkosi Unitárius Egyházközség volt, a találkozón pedig több mint háromszázan vettek részt. Az öt hagyományosan részt vevő egyházközség – Árkos, Kálnok, Sepsikőröspatak, Bölön és Nagyajta – mellett Brassóból, Szentivánlaborfalváról, Felsőrákosról és Sepsiszentgyörgyről is érkeztek résztvevők.

Az ünnepi istentiszteleten Biró Attila, az Árkosi Unitárius Egyházközség lelkipásztora, a Háromszék–Felsőfehéri Unitárius Egyházkör esperese szolgált. Szószéki beszédének alapjául Habakuk próféta könyvének második fejezete első verse szolgált. Prédikációjában arra mutatott rá, hogy a Vadas-tető az elmúlt három évtized során az őrállás jelképévé vált: annak a hűségnek és elköteleződésnek a szimbólumává, amellyel a hívek ma is vállalják hitüket és egyházuk szolgálatát. Gondolatait a hivatástudat, a felelősségtudat, a bátorság és az éberség köré építette.

Az egybegyűlteket Andrási Benedek főjegyző, Máthé Árpád, Árkos község polgármestere, valamint Demeter Zoltán felügyelőgondnok is üdvözölte. Az ünnepi műsorban közreműködött az árkosi gyermekkórus és a Régeni Áron Dalárda.

A találkozó egyik hagyományos és jelképes mozzanata idén is a vándorzászló átadása volt: az Árkosi Unitárius Egyházközség gondnoka a Bölöni Unitárius Egyházközség gondnokának adta át a zászlót, jelezve, hogy a jövő évi Vadasi Unitárius Találkozó házigazdája a Bölöni Unitárius Egyházközség lesz.

A jubileumi alkalomról fényképkollázs idézte fel az elmúlt harminc év emlékeit, a nap további részében pedig gazdag közösségi program várta a résztvevőket. A gyermekek számára foglalkozásokat szerveztek, jelen volt a Gondviselés Segélyszervezet Brassó és Háromszék megyei szervezete, valamint kézműves vásár, tombola és számos helyi felajánlás színesítette a programot. A vendéglátásról az Árkosi Unitárius Nőszövetség, a keblitanácsosok és családtagjaik gondoskodtak, akik a szervezésben és a helyszín előkészítésében is jelentős szerepet vállaltak.

Bár a reggeli órákban még eső fogadta a szervezőket, a délelőtt folyamán kitisztult az ég, és napsütéses időben zajlott a jubileumi találkozó. A jó hangulatú együttlét ismét megerősítette, hogy a Vadasi Unitárius Találkozó három évtized elteltével is élő hagyomány: olyan közösségi alkalom, amely évről évre összegyűjti a környék unitáriusait, és erősíti az egymáshoz, valamint egyházukhoz fűződő kötelékeket.