Különleges és bensőséges eseménynek adott otthont a datki unitárius egyházközség, ahol a hivatalos püspöki vizitáció egyben személyes hazatérést is jelentett. 

A püspöki vizitáció küldöttségét a datki unitárius templom előtt a gyülekezet tagjai fogadták, ahol Kallós Incze egyházközségi gondnok köszöntötte a jelenlévőket, kiemelve, hogy a közösség számára különleges jelentőséggel bír a látogatás, hiszen Kovács István püspök családi gyökerei mind apai, mind anyai ágon Datkhoz kötődnek.

A fogadtatás megható pillanata volt László Alexia szavalata, aki egy olyan köszöntő verset mondott el, amelyet nagymamájától tanult, és amely korábbi püspöki látogatások alkalmával is elhangzott a gyülekezetben.

A köszöntésekre válaszolva Kovács István személyes hangvételű gondolatokat osztott meg a jelenlévőkkel. Felidézte családjának datki kötődéseit és gyermekkori emlékeit, hangsúlyozva, hogy mindig különleges érzés számára visszatérni ősei falujába. Örömmel szólt a gyülekezet összetartó erejéről és a találkozások megtartó értékéről, majd Isten áldását kérte a datkiak életére és szolgálatára.

Számvetés a gyülekezet életéről

A püspöki vizitáció résztvevői a datki unitárius templomnál kezdték az egyházközséghez tartozó ingatlanok bejárását, ahol Major László lelkész ismertette a templom és a gyülekezet történetét, valamint betekintést nyújtott a település múltjába is. A küldöttség megtekintette a templom levendulákkal övezett környezetét és az első, illetve második világháború áldozatainak emlékére állított kopjafát is.

Ezt követően a lelkészi lakás, a volt kántortanítói lakás, az egykori iskola épülete és a csűr következett. A bejárás során jól láthatóvá vált a gyülekezet törekvése arra, hogy megőrizze és új tartalommal töltse meg a település értékeit. Az egykori iskola épületében helytörténeti és néprajzi gyűjtemény kialakítását tervezik, míg a csűr kulturális események és gyermekprogramok befogadására kínálhat lehetőséget. A tervek megvalósítása további fejlesztéseket igényel. A látogatás a temetőben folytatódott, ahol Kovács István főpásztor koszorút helyezett el ősei sírjánál.

A püspöki vizitáció résztvevői az olthévízi polgármesteri hivatalba is ellátogattak, ahol Ioan Buta polgármester és Baga István József alpolgármester fogadta a vendégeket. A találkozón a község jelenlegi helyzetéről, a demográfiai változásokról, valamint a települések előtt álló kihívásokról és lehetőségekről folyt eszmecsere.

A keblitanáccsal folytatott megbeszélésen a püspöki vizitáció résztvevői betekintést kaptak a gyülekezet mindennapi életébe és gazdálkodásába. Szó esett az egyházi földterületek hasznosításáról, a folyamatban lévő munkálatokról, valamint azokról a tervekről is, amelyek a gyülekezet ingatlanjainak további felújítását és fejlesztését célozzák.

A templomban tartott közgyűlésen Erdő Imola, a Háromszék–Felsőfehéri Unitárius Egyházkör jegyzője mondott köszöntőt, majd Szabó László, a Püspöki Hivatal vezetője  ismertette a főhatósági vizsgálószék június 8-i kiszállásának megállapításait, amelyek alapján a gyülekezet életében rendezett működés, felelősségteljes gazdálkodás és elkötelezett közösségi munka tapasztalható. Farkas Emőd főgondnok összegezte a vizitáció tapasztalatait. Elismeréssel szólt a gyülekezet vendégszeretetéről, valamint a datki egyházi közösség élő, tevékeny és összetartó voltáról. A közgyűlés végén Kovács István feltette a kanonikus kérdéseket, amelyekre a jelenlévők egyhangú igenlő választ adtak, megerősítve ezzel a gyülekezet vezetőinek és elöljáróinak szolgálatát. 

„Térj vissza atyáid földjére”

Az ünnepi istentisztelet Erdő Imola jegyző imájával kezdődött. Imájában hálát adott a közösségért, az egymásba kapaszkodó emberi sorsokért és azért a megtartó erőért, amely nemzedékeket köt össze egy gyülekezetté.

A szószéki szolgálatot Kovács István főpásztor végezte. Beszédének bibliai alapját Mózes első könyve 31. részének 3. verse („Térj vissza atyáid földjére, rokonaidhoz, és én veled leszek”), valamint a 100. zsoltár szavai képezték. Üzenetének központi gondolata a hazatérés volt. Személyes hangvételű beszédében felidézte datki gyermekkori emlékeit, nagyszülei alakját, valamint azokat az élményeket, amelyek a településhez és a közösséghez fűzik. Arról beszélt, hogy gyermekként itt tapasztalta meg a faluközösség erejét, az egymásra figyelést és azt a természetes összetartozást, amely egész életére meghatározó élményt jelentett.

Beszédében hangsúlyozta, hogy a hazatérés nem a múltba való menekülést jelenti, hanem annak felismerését, hogy az ember gyökerei, közössége és hite megtartó erőt adnak a jelenben is. Kiemelte, hogy a vizitáció során egy olyan gyülekezet életébe nyerhettek betekintést, ahol ma is élő a hitélet, erős az összetartás, és természetes a közösség tagjainak egymás iránti felelősségvállalása.

A szószéki beszédet követően Major László lelkész mondott köszöntőt. Beszédében rámutatott, hogy a gyülekezet életének eredményei közös munkából születnek: mindenki a maga tehetségével, szolgálatával és elkötelezettségével járul hozzá ahhoz a közösségi élethez, amely Datkot jellemzi. Köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vállaltak a püspöki vizitáció előkészítésében és lebonyolításában.

Az ünnepi alkalmon más felekezetek és a közélet képviselői is köszöntötték a püspöki vizitáció küldöttségét. Ünnepi gondolatokat osztott meg Mihai Gavrilă Simen ortodox lelkész, Ioan Buta polgármester, Baga István alpolgármester, a helyi RMDSZ elnöke, valamint Varga Nándor, a Brassó Megyei RMDSZ elnöke. Felszólalásaikban egyaránt méltatták a datki közösség összetartását, a gyülekezet szerepét a település életében, valamint Kovács István látogatásának jelentőségét.

Emléktábla a falu egykori kántortanítójának

A datki gyermekek ünnepi műsorral készültek az alkalomra. Énekekkel, bibliai idézetekkel és verses összeállítással szolgáltak, majd kérdéseket intéztek a püspökhöz, aki családjáról, szolgálatáról és főpásztori feladatairól is mesélt nekik. A személyes hangvételű beszélgetés derűs pillanatokkal gazdagította az ünnepséget.

Az istentiszteletet a datki Tóth Gyula Kórus szolgálata tette még ünnepélyesebbé, amely egyházi énekekkel járult hozzá az alkalom emelkedett hangulatához.

Az ünnepség zárásaként Kovács István püspök és Farkas Emőd főgondnok emléklapokat adott át a Datki Unitárius Egyházközségnek, Kallós Incze gondnoknak és Major László lelkésznek.

A nap kiemelkedő zárómozzanata volt a néhai Kovács Gyula kántortanító emléktáblájának felavatása. Az emléktábla-avató ünnepségen Major László lelkész idézte fel a 20. század első felének meghatározó datki egyházi és oktatási személyiségének életútját. Elhangzott, hogy Kovács Gyula 1920-ban került a településre, ahol évtizedeken át szolgálta tanítóként és kántorként a közösséget.

A visszaemlékezések szerint következetes pedagógus volt, aki nagy hangsúlyt fektetett a nevelésre és az énektanításra, ugyanakkor aktív szerepet vállalt a közösség kulturális életében is. Az emléktábla felállításával a család és a gyülekezet egy régi elképzelése valósult meg, méltó módon őrizve a kántortanító emlékét.

Az ünnepi nap közös ebéddel és kötetlen beszélgetéssel zárult.