Október 12–15. között tartották meg Oklándon a már hagyományos ünnepséget, amelynek keretében átadták a tiszteletbeli székely címeket a helybeli unitárius templomban.
Csütörtökön ebéddel fogadták az érkezőket az unitárius parókián, majd a vendégfogadók társaságában a Vas vármegyei küldöttség az egyházközséggel ismerkedett, meglátogatta annak ingatlanjait, templomát.
Pénteken délelőtt a helybeliek és a vendégek egyedi módon ismerkedhettek: hagyományos kalákában festették le a paplak kerítését. A jól végzett munka után bográcsozás, borozgatás, kötetlen együttlét következett.
Szombaton az unitárius templomban közös beszélgetésen vettek részt az idei jelöltek, ahol egymásnak bemutatkozhattak, ismerkedhettek. Ezután Bödők Gergely történész vezetésével megtekintették a Trianon-emlékkiállítást a templomban, a kiállítást a Magyarságkutató Intézet és az Oklándi Unitárius Egyházközség közösen hozta létre.
Délután a templom előtti téren gyülekeztek az idei címek várományosai és az ünneplő közösség. Az ünnepélyes zászlófelvonás és a székely himnusz eléneklése után bevonultak a templomba, ahol a szószéki szolgálatot Tőkés Lóránt helyi lelkész végezte. Idén az alábbiak vehették át a tiszteletbeli székely címet: dr. Bihari Katalin (Kecskemét), dr. Nagy András (Kecskemét), Kárpáti Zoltán (Dunakeszi), Kovács Lajos (Mátészalka), Gáspár György (Isaszeg), Simon Sándor (Vácduka), Nagy Miklós (Tyukod), Birkás István (Oszkó), Marton Ferenc (Jánosháza), dr. Matarits Tamás (Nagykovácsi), Török Alexandra (Nyíregyháza), Őr Zoltán (Őriszentpéter), dr. Bödők Gergely (Dunaszerdahely), Molnár Miklós (Debrecen), Farkas Attila (Pásztó).
Az ünnepséget estebéd zárta a homoródkarácsonyfalvi művelődési házban, majd vasárnap újabb kirándulásra indultak a vendégek és a helybeli gyülekezet tagjai.
Isten történelmet formáló, gyógyító akarata nyilvánul meg mindig, amikor a szétszakított magyarokat szent hajlékába hívja el közösen imádkozni. Ezért szólt a fohász, szállt a zsoltár, zengett a himnusz október 14-én az oklándi unitárius templomban. 15 anyaországi személy vehette át a tiszteletbeli székely címet.
Címátadó ünnepséget a Kárpát-haza több településén szerveznek, Budapesttől Oklándig, Farkaslakától Énlakáig. Mégis az oklándi templomi ünnepség tölti meg ezen eseményt lélekkel, hittel, egyházi szertartással. Így járul hozzá a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, valamint a Székelyudvarhelyért Alapítvány polgári kezdeményezéséhez, amelyet a 2004 decemberi magyarországi népszavazás után indítottak el.
Az Oklándi Unitárius Egyházközség 2006 óta rendszeresen házigazdája e kimagasló eseménynek, amelynek nemzetgyógyító hatása kétségtelen. E gyógyulási folyamatban van szükségünk egymásra, emberi kapcsolatainkra, közösségeink erősítésére. Ugyanezen célból dolgozott néhai Kelemen Levente lelkész, ezt a hagyományt viszi tovább az egyházközség és annak mindenkori lelkészei. A szószéken elhangzott a talentumok jézusi példázata, amely arra figyelmeztetett, hogy nem elásni kell talentumainkat, amit féltve őrizgetünk, hanem gyarapítani, újra meg újra élettel megtölteni. Új kihívások, nehézségek előtt áll a jövőnk, a hitünk, magyarságunk, gyermekeink. A 20. század történelme megtanította, nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy kizárólag csak a múlton lamentáljunk. Jézus ezt így fogalmazta meg: „Aki az eke szarvára teszi a kezét, és hátratekint, nem alkalmas az Isten országára.” (Lk 9,62) A múltban elkövetett hiba a jövő bölcsessége kell legyen, de ehhez helyes múltértelmezés, őszinte valóságmagyarázat és, ami a legfontosabb, jövőkép kell. A múlt létezik, de a jövőt minden atom, minden csillag, minden élőlény minden pillanatban újraalkotja (Teller Ede). A tiszteletbeli székelyek, mint választott nagykövetei a székelyeknek, ezt a jövőépítő feladatot vállalták. Adja Isten, hogy legyen ehhez hitük, akaratuk, erejük! A tiszteletbeli székely címmel kitüntetett személyek nevei: dr. Bihari Katalin, dr. Nagy András, Kárpáti Zoltán, Kovács Lajos, Gáspár György, Simon Sándor, Nagy Miklós, Birkás István, Marton Ferenc, dr. Matarits Tamás, Török Alexandra, Őr Zoltán, dr. Bödők Gergely, Molnár Miklós és Farkas Attila.
„Isten áldja meg a magyart,
Tartson neve, mig a föld tart.
Paradicsom hazájában
Éljen, mint hal a Dunában.” Ámen.