Augusztus 27-én a baróti unitárius egyházközség gyülekezete „vigasságban, buzgón” énekelt: László-Benczédi Zsófia lelkész beiktató ünnepségére gyűltek egybe a baróti hívek és vendégek, egyházi és egyházköri elöljárók, kollégák, meghívottak.

Biró Attila egyházköri esperes köszöntötte az egybegyűlteket, a beiktatandó lelkészt, majd Erdő Imola brassói lelkész, egyházköri jegyző felolvasta László-Benczédi Zsófia lelkészi kinevezését, amely megfogalmazza, hogy minden unitárius lelkésznek vallania és vállalnia kell az evangéliumot és annak üzenetét, az Isten és ember szolgálatát.

A beiktatandó lelkész imájában Isten áldását kérte a közös út kezdetére, amelyet a Teremtő kijelölt, s amelynek a mai ünnepszentelés egyik mozzanata.

„Sorsod hagyd az Úrra” – szólt a derekas ének, és valóban: az egy közösséggé váló gyülekezet és lelkésze Istenbe vetett bizalommal, reménnyel telve tekint a jövendőbe, amelynek építőkockáit már elkezdték összehordani az elmúlt időszakban a közös munka által, amelynek folytatására szintén közösen készül lelkész és gyülekezete.

A lelkész a Zsolt 144,10 alapján szólt az egybegyűltekhez: „Együtt akarjuk, hogy jó legyen, ne csak az indulás, a kezdet, de a közös út is az legyen” a hit, a bizalom és a szeretet által. A közös út hivatalos kezdetén a lelkész Isten áldását kérte a jövendő munkára. Vallott beszédében a kezdetekről, a lelkészi szolgálat felé vezető útról, Makkai-Ilkei Ildikó bencédi lelkész példamutató szolgálatáról, a bátorságról, amelyben Isten jó lelkének vezérlését érezte meg, és ami a teológiai intézet padjai közé vezette, a szárnypróbálgatás időszakáról Fogarason, Sepsiszentgyörgyön, az elhívásról, az Isten akaratát kereső és abba belesimulni tudó hitről, az anyanyelvről, a szülőföldről alázattal, meghatottan, és biztatott arra, hogy szomjúhozzuk az Isten akaratának teljesítését, hogy megláthassuk az áldást, ami közöttünk megtörténik az egyet akarás által.

Kovács István egyházfő a 1Kor 12,4–27 alapján szólt lelkészbeiktató beszédében. Az egyházfő a tudományok területéről vett allegóriákkal fejtette ki mondandóját. Felelevenítette egykori matematikatanára tanítását, amely a táblán történő egyenes vonal rajzolásáról szólt: akkor lesz egyenes a vonalunk, ha az A pontból induló kezünk helyett a B pontra tekintve húzzuk a vonalat. Nemcsak a beiktatandó lelkész számára, hanem a gyülekezetnek is fontos, hogy a szemét a célra függesztve tevékenykedjen. Lovász László, a gráfelméletet kidolgozó matematikus tanítása is a hit, a gondviselés csodálatos képét adja: az embereket egymással összekötő hálóban is ott van Isten, az ő szeretete, amelyben mindenkinek és mindennek helye van. Ez a végső háló az, amely megtart minket évszázadok óta, ebben találja meg minden végtag a testben elfoglalt helyét-szerepét, ahogyan Pál apostol tanította a korinthusiakat. A sejt, az egyén léte attól válik értelmessé, hogy beleszerveződik a nagyobb egységbe, létével a többet szolgálja, és minden kapcsolatában az alapvető értékre, a szeretetre alapoz. Mert sem vegyi, sem biológiai, sem üzleti, sem más kapcsolat nem létezik az életet lehetővé tevő szeretet nélkül. A szeretetért és a szeretetben való munkálkodás újabb lehetőségét láttatta meg az egyházfő a baróti gyülekezet ünnepében, amely jobbá, egészségesebbé teheti a város, a környék, az egyház, a nemzet életét is.

Biró Attila esperes ezek után beiktatta László-Benczédi Zsófia lelkészt a baróti egyházközség lelkészi állásába, majd átadta neki a templom ajtaját nyitó kulcsot, a Bibliát, az egyházközség címeres kelyhét, illetve pecsétjét, rábízva a lelkészre a szeretet kettős parancsolatának hirdetését tetteivel, szavaival, életével. Az esperes kiemelte, hogy a gyülekezet milyen szépen kidíszítette a templomot a nagy ünnepre – ebben leképezését látva az Isten virágoskertjének, amelyet minden egyes teremtmény – gyülekezeti tag és lelkész, esperes és „főkertész” – gondozhat, ápolhat.

Zsombori Csaba gyülekezeti tag, moderátor a gyülekezet lelkészének szánt meglepetésműsorát jelentette be, amelynek hangszeres kíséretét a Bogyor testvérek biztosították. Nádudvari Nagy János Biztató köszöntés című versét a helyi énekvezér mondta el.

Buzogány-Csoma István szentivánlaborfalvi és kézdivásárhelyi lelkész az ULOSZ nevében köszöntötte az ünneplőket és a lelkészt. A 2Tim 4,2 alapján erőt, kitartást kívánt László-Benczédi Zsófia lelkésznek, majd átadta az ULOSZ ajándékát. Felhívta a gyülekezet és a lelkész figyelmét arra, hogy mindkét fél ajándékot kapott a mai napon: egyik a mást.

Erdő-B. Vilmos felügyelőgondnok köszöntötte az ünneplőket, a lelkészt, kiemelte a lelkész hivatástudatát, amely a gyülekezetet összetartó erős kötelékek kialakulását segíti.

Makkai-Ilkei Ildikó bencédi lelkész a szülőföld üzenetét és szeretetét hozta el egykori tanítványának, akit arra kért: „Légy jó, maradj jó mindhalálig”.

László Bernadett zsil-völgyi gyakorló segédlelkész az egykori évfolyamtársak nevében köszöntötte a Mk 9,23b alapján a lelkésztársát, aki már a tanulmányi évek alatt is erőt adott társainak hitével, amelyet a bencédi szülőföldről hozott.

Kurta Anetta Bogyor Gábor zongorakísérete mellett csengő hangján adta elő Jeff Buckley Hallelujah című dalát.

Benedek-Huszár János baróti polgármester köszöntötte az ünneplőket és a beiktatott lelkészt. Elmondta, a városvezetés fontosnak tartja a vallásfelekezetekkel való jó együttműködést, így a baróti unitárius gyülekezet sorban immár hatodik lelkészével is. 1Tim 4,12 alapján kívánta, hogy a lelkész is példája lehessen közösségének a páli hat szempont alapján.

ifj. Egyed Árpád gyülekezeti tag az amerikai summiti és indiai dzsováji testvérgyülekezetek jókívánságait tolmácsolta, amelyeknek lelkészei biztosították a gyülekezetet és lelkészét is szeretetükről.

Csíki Csongor Csaba helybeli gondnok köszöntőjében elmondta, hogy a krisztusi alázat, a szerető szív vizsgáját új lelkészük fényesen abszolválta, majd arra kérte, hogy munkáját továbbra is legjobb tudása szerint végezze.

Bogyor Izabella, a helyi unitárius nőszövetség alelnöke 1Móz 12,2 alapján kívánt áldást az ünnepre, a szeretettel végzett közös munkára, amelynek jelképeként egy kulcsot adott át a lelkésznek.

A helyi ifjúsági egylet nevében Deák Flóra köszöntötte a lelkészt, kiemelte, az érdekfeszítő vallásórák, közös palacsintasütések közepette kirajzolódott számukra a lelkész legfőbb jellemvonása: a szeretet, amellyel a fiatalok felé fordul.

Az ünnepséget a beiktatott lelkész köszönő szavai és áldásmondása után szabadtéri fogadással zárta a gyülekezet.

Andorkó Júlia

Fotó: Demeter Zoltán