1. november 5-én felemelő ünnepség keretében emlékeztünk meg a templom építésének és felszentelésének 120. évfordulójáról.

A hálaadó istentiszteleten Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke és Kriza János püspöki helynök szolgált. A Kovácsné Czeglédi Mária Tünde gondnok által szervezett eseményen Székely János nyugalmazott árkosi unitárius lelkész, Tóthné Orosz Ildikó és Tóth Zoltán füzesgyarmati református lelkészek, Jakab Zoltán Tibor katolikus plébános, valamint dr. Kovács Gréta Tünde mondott köszöntő beszédet.

A hálaadó istentisztelet vendége volt Kiss Törék Ildikó színművész, aki lélekemelő előadásával tette teljessé ünneplésünket. A nagyváradi művésznő a Füzesgyarmati Unitárius Egyházközség első lelkészének Kiss Sándornak az unokája, aki rendszeresen részt vesz gyülekezeti életünk kiemelkedő eseményein.

Az 1902. július 27-én megalakult Füzesgyarmati Unitárius Gyülekezet 1903 tavaszán már saját templom építését határozta el. A korondi születésű Gálffy Kálmán füzesgyarmati unitárius hit és elemi tanító lelkiismeretesen dokumentálta az eseményeket, melyet Kriza János püspöki helynök a szószéki beszédében felelevenített.

Felidézte, hogy az unitárius templom keletkezését a hívek áldozatkész buzgóságának köszönhetik. Az Egyházközség megalakulása azóta egy nádfödeles kis házikóban tartották az istentiszteleteket. Templomépítésre az Egyházközség saját erőből 10.000 koronát fordított. Mivel a Gyülekezet csak egy éves volt nem rendelkezett akkora pénzösszeggel, amelyből az építkezés költségét fedezhette volna, ezért a budapesti unitárius egyházközséghez folyamodtak újabb 10.000 korona kölcsönért, amit meg is kaptak 5%-os kamatra. Az alig egy éves, fiatal gyülekezet bátran belevágott a hatalmas munkába. Borsodhy Géza mérnök díjtalanul elkészítette a templom terveit, sőt szívességből Isten iránti hálából az építkezés teljes felügyeletét is elvállalta. A templom felépítését pedig ifj. Szrenkányi Pál mezőberényi építész végezte. A templomépítésre szánt adományok is koronáról koronára dokumentálva vannak. Sokan voltak, akik nagy összeggel járultak hozzá az építéshez, sokan erőn felül segítették e nagyszerű kezdeményezést. Nemcsak unitáriusok, hanem más felekezethez tartozók is adakoztak. Az angliai unitáriusok, amikor hírét vették, hogy a füzesgyarmatiak templomot építenek ők is azonnal gyűjtést rendeztek és ezer korona adománnyal támogatták a gyülekezet kezdeményezését.

A homokszemeknek az építő munka általi munka megszentelődése és templommá válása szinte csodával határos módon 4,5 hónap alatt valósult meg. Az alapkövet 1903. június 24-én helyezték el, a templomszentelésre pedig 1903. november 8-án került sor.

Kovács István püspök úr imádságában így fohászkodott: „Azóta is itt ezek a padok, ez a hely, itt ebben a térben létrejövő szentséges közösség adott e két emberöltőnyi időben hitet, reményt, biztatást, buzdítást, hogy szép a harc szép ez az emberi lét, amelybe meghívtál bennünket. Érdemes küzdeni, érdemes álmodni, és cselekedni mindenek felett pedig halát adni.”

Az ünnepséget dr. Kovács Gréta Tünde konferálta, akinek felmenői az egyházközség alapítói és templomépítői között voltak. Kiemelte, hogy a füzesgyarmati unitárius templom nem csupán egy épület, hanem a közösségünk otthona, ahol találkozunk, imádkozunk és támogatjuk egymást. 120 éve a füzesgyarmati emberek összegyűltek, hogy egy olyan helyet teremtsenek, ahol az egy Istenben való hitüket kifejezzék. Ezt az örökséget visszük tovább a mai napig.

Az évforduló azt üzeni számunkra, hogy a hagyományaink és értékeink továbbra is életben vannak. Ezen a jeles alkalmon nemcsak az elmúlt 120 évet ünnepeltük, hanem az elkövetkező időszakot is, amikor továbbra is erősíthetjük egymást és hitünket.

Köszönjük, hogy együtt ünnepelhettünk!

Kovácsné Czeglédi Mária Tünde, gondnok