A protestantizmus gyökereinél

A Romániai Evangélikus–Lutheránus Egyház október 25–26-án Sepsiszentgyörgyön szervezte meg országos reformációi ünnepségsorozatát, amelynek keretében könyvbemutatóra, kiállítás-megnyitóra és szoboravatásra is sor került.

A szombati Luther Márton-szoboravató meleg, őszies időben zajlódott, a levegőben érezni lehetett az ünnepélyesség és a büszkeség mellett a valódi ökumené létrejöttét is, hisz a szobor leleplezésére az evangélikus hívek mellett tízesével várakoztak Sepsiszentgyörgy más felekezetű lakói is. A gyülekezeti tagok mellett nagy számban voltak jelen az egyházak képviselői is, katolikusok, reformátusok, unitáriusok is ugyanazzal a tisztelettel és magasztosággal állták körbe a templom előtti téren elhelyezett szobrot. A lassan két hónapja felállított Dávid Ferenc-szobor mellett most helyett kapott a keresztény történelem egy újabb nagy alakja, ezáltal gyarapítva az egyházalapítók és -tudósok városi panteonját.

Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke elsőként köszöntötte az egybegyűlteket a reformátorszobrok városában. Beszédében örömét fejezte ki, hogy az elmúlt években felállított szobrokkal Sepsiszentgyörgy egyháztörténelmet ír, ugyanis az erdélyi városok között példaértékű munkát végez. Majd Luther Márton életének rövid bemutatása után a püspök kitért arra, hogy az egyházalapító mindenekelőtt Isten-kereső ember volt, a reformáció egyik legnagyobb teológusa és gondolkodója. Luther Mártonnak szobrot állítani bátor cselekedet, egyben hitvallás is ebben a világban, amikor a nyugati civilizáció lassan lemond keresztény mivoltáról – összegezte gondolatait Adorjáni Dezső Zoltán.

Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere ünnepi beszédében arra figyelmeztetett, hogy olyan államban élünk, amelyben vigyáznunk kell Székelyföld és felekezeteinek a szabadságára, és tudatosan kell fellépnünk az egységesítés ellen. Örömhírrel szolgált azonban azzal, hogy az evangélikus templom körüli teret átnevezték Luther Márton térnek, így a városnak most már nemcsak szobra, hanem tere is van, amely nemzeti és felekezeti önazonossága megerősítésére szolgál.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke ünnepi beszédében arról beszélt, hogy a tér, az utca lett elődeink és példaképeink panteonja, nyilvános tere, amelyek nap mint nap emlékeztetnek múltunkra, az elődök nagy érdemeire. A kor embere már nem keresi fel a múzeumokat, a könyvtárakat, hogy találkozzon e nagy alakokkal, így az egyház és közösség feladata az, hogy (új) teret biztosítson azoknak

Vargha Mihály szobrászművész az alkotás folyamatáról, a szobor üzenetéről és koncepciójáról beszélt, arról, hogy a szobor egy közös alkotás volt, állandó egyeztetésen alapuló munkafolyamat árán született meg a végleges szobor. Fiatal, derűs arcú, szelíd tekintetű, nyitott bibliát tartó Luthert álmodtak meg, aki ránéz a hívekre s azt mondja: gyertek be az Isten házába, olvassátok a bibliát, mert Isten mindenek felett áll.

Rangos elismerés egyházunk püspökének

A szobor leleplezését és megáldását követően ökumenikus istentiszteletre került sor az evangélikus templomban, ahol Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök a 2Krón 29,3 alapján („Uralkodása első évének első hónapjában kinyittatta az ÚR háza ajtóit, és kijavíttatta azokat.”) prédikált. Az egyházfő beszédében elmondta, hogy az évezredek távlatába visszavivő ószövetségi üzenet arról szól és arra figyelmeztet, hogy emberi életünk Isten fele való fordulásában kell megújuljon. Majd kifejtette, hogy Luther Márton az egyház megújulását, felfrissülését kívánta szolgálni törekvéseivel, ami ezáltal a protestantizmus kezdőpontjának számított. Reformátoraink töretlen hite és tettei ma arról beszélnek, és arra tanítanak, hogy az ember szívében nagyon régóta megfogalmazódott a tiszta istenimádat utáni vágy, a lelkiekben való megújulás állandó szükségessége. Ezékiás és a nagy reformátorok nemcsak az Úr házának ajtaját nyitották meg, hanem azokat is, amelyeket az életre visznek, megnyitották hitük, tudásuk, hitvallásuk, munkájuk által, aminek köszönhetően a hívő lélek immár közvetítő nélkül érezi Atyjának szeretetét, teremtettségének és Isten-gyermeki mivoltának szépségét és felelősségét.

Az ünnepség folytatásában a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház legrangosabb kitüntetését, a Járosi Andor-díjat adták át Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspöknek. Alkalmi beszédet és laudációt mondott Zelenák József evangélikus esperes, aki kiemelte, hogy Bálint Benczédi Ferenc püspököt példaértékű, közösségformáló, kulturális és vallási értékeket támogató önzetlen munkásságáért, emberi tartásáért jutalmazza e díjjal a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház. A Magyar Kormány részéről a Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulja, Tóth László szólalt fel, aki örömét fejezte ki a szoboravató és a díj megítélése kapcsán, majd átadta Károli Gáspár magyar nyelvre fordított fakszimile bibliakiadását az egyházfőnek.