2022. július 23-án, életének 70., házasságának 47. évében hunyt el Forrai Tibor pedagógus, a Homoród-mente kulturális életének őrzője, az Unitárius Közlöny munkatársa.

1953-ban született Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégiumban érettségizett, majd a marosvásárhelyi tanárképző főiskolán szerzett diplomát matematika-fizika fakultáson 1976-ban. A főiskola elvégzése után a homoródszentpáli általános iskola tanáraként, majd igazgatójaként, kulturális mindeneseként tevékenykedett váratlan haláláig.

Lelkes szervezője volt az évente megrendezett Homoród-kupa kézilabda-bajnokságnak.  Kirándulásokat, expedíciókat, helyismereti vetélkedőket, a gyerekek számára gombászótáborokat szervezett. Lelkesen vállalta az elődeink által kialakított iskolai múzeum régészeti és néprajzi tárgyi anyagainak gyűjtését, rendszerezését, ő készítette a Hargita Népe lapelődjébe, a Hargitába a Népköltészet-Népművészet rovatban megjelenő, a Homoród menti falvakat bemutató írások fotóanyagát. Lelkes közreműködésével jött létre a Csillagvirág tánccsoport, amelyik a mai napig tevékenykedik. Színjátszócsoportot szervezett a gyerekeknek, fiataloknak, házasembereknek. Az ő kezdeményezésének köszönhető az, hogy Homoródszentpál a zsámbékiakkal harminckét éve ápol testvértelepülési kapcsolatot. Többször járt Csángóföldön is segélycsomagokkal, sokszor konfrontálódva az ottani hatóságokkal.

Kitüntetései: Emberi Erőforrások Minisztériuma – Pedagógus Szolgálati Emlékérem, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület – Szentgyörgyi István-díj, Hargita Megye Tanácsa – Kájoni János-díj.

„A lelkesítő, a mindig készülő, szervező, a mindig előre néző és sokat látó, nagyot álmodó ember volt. Ez fog hiányozni a leginkább, hogy jöjjön, s elmondja álmait, noszogasson, sürgessen, nagyra álmodja közösségünk ügyét. Megannyi terv, álom elenyész, mert már mindezek nem lesznek nélküled, tanár úr, olyanok, mint ezelőtt voltak. De remélem, lesz bennünk erő és elszántság, hogy tovább folytassuk a közös munkánkat, előre vigyük közösségünk ügyét, a tanítványaidhoz méltóan mindig büszkeséggel vállalva és megélve magyarságunkat, székely önazonosságunkat.” – fogalmazott búcsúzójában Tőkés-Bencze Zsuzsánna unitárius lelkész.

Fotó forrása: uh.ro