A kolozsvári Vallásszabadság Háza – a volt unitárius püspöki rezidencia – helyreállítását a műemlékvédelemi szakterület legrangosabb kitüntetésével, Európai Örökség Díjjal / Europa Nostra Díjjal tüntették ki.

A díjátadó ünnepségre szeptember 26-án, a prágai Állami Operaházban, Mariya Gabriel, az Európai Bizottság innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős biztosa, Martin Baxa, a Cseh Köztársaság kulturális minisztere, aki egyben az EU Kultúráért felelős minisztertanácsának megbízott elnöke, valamint Hermann Parzinger, az Europa Nostra ügyvezető elnöke jelenlétében került sor. A ceremóniamester szerepét neška Quaedvlieg-Mihailović, az Europa Nostra főtitkára töltötte be.

A díjat Kovács István püspök vette át, a Magyar Unitárius Egyházat Furu Xénia építész, építészeti és műszaki tanácsadó és  dr. Furu Árpád építész, építészeti és műemlékvédelmi tanácsadó képviselte az ünnepségen.

Idén az Európai Bizottság és az Europa Nostra örökségvédelmi szervezet által közösen meghirdetett   Európai Örökség Díjban / Europa Nostra Díjban öt kategóriában 18 ország 30 projektje részesült.

A Vallásszabadság Házának, mint a város egyik legkorábbi, számos látványos XV. századi építészeti részletben gazdag polgárházának, helyreállítása 2009–2019 között a magyar és a román állam támogatásával, több tucat szakember és helyreállító csapat közös munkája által valósult meg. A díj egyszerre jutalmazza a helyreállításban résztvevő tervezők, kutatók, restaurátorok, kivitelezők és a tulajdonos, a Magyar Unitárius Egyház közös erőfeszítéseit és vízióját. A laudációban a zsűri külön kiemelte, hogy egy korábban veszélyeztetett és súlyosan károsodott épület alapos művészettörténeti és régészeti kutatást követő hiteles helyreállításán túl értékelendő, hogy a Vallásszabadság Háza 2018-tól a nagyközönség előtt is megnyitotta kapuit, és ezáltal Kolozsvár egyik fontos és közkedvelt kulturális központjává vált. Mi több, a házban három állandó kiállítás is helyet kapott. A helyreállítás során feltárt jelentős régészeti leletek bemutatása mellett láthatóvá és látogathatóvá váltak a Magyar Unitárius Egyház művészeti értékeiből, kegytárgyaiból, kézirataiból, könyveiből és festménygyűjteményéből kialakított tárlatok. Szintén értékelendő, hogy a kulturális funkciók, konferencia- és kutatóközpont, valamint kiállítások kiegészítéseként létrehozott gazdasági terek, az étterem és a szálláshelyek hosszú távon is biztosíthatják az intézmény fenntartását.