Magyarszovát nemcsak unitárius berkekben ismert, hiszen műemlék temploma mellett a néptáncmozgalom által ma is elevenen élő néphagyományai, illetve növényrezervátuma tette ismertté. Most azonban a néptánc rajongói és a növényvilág kedvelői mellett a művészettörténészek és régészek figyelme irányul újfent a településre, egészen pontosan annak templomára. A felújítási, alapmegerősítési munkálatok során igen értékes leletek kerültek elő, amelyek gazdagítják a templom építészettörténeti adatait. Ilyen különlegesen értékes darab például az a feliratos boltzáró kő, amelyen a Magyar Királyság sávos címere is látható. A kő gót betűkkel faragott latin nyelvű felirata: „Arma Regni Hungariae”, azaz: „A Magyar Királyság címere”.
A templom különleges értékeire már Kelemen Lajos és Entz Géza is felhívta a figyelmet. A magyarszováti patrónus Suky család 1311-es birtokelosztásának határleírása említi a családi templomot. Ez az istenháza feltehetően azonos a ma látható magyarszováti templom előzményével, amely mai formáját a XV. század során megvalósított nagy léptékű átalakítás nyomán kapta. Az Alsó- és Felsőszovát határán, egy dombtetőn álló, támpillérekkel erősített épületet ekkor a Suky család igényes kőfaragványokkal díszített boltozattal és belső falfestményekkel látta el. A hajó négy levéldíszes boltozatindító konzolját a Suky család két ágának címerei, a boltozatok záróköveit Zsigmond-kori állami címerek, a pápai címer és a család nagy méretű, egykor festett címerei tették reprezentatívvá. Egyes bordaindító konzolokat kis méretű, szenteket ábrázoló szobrok díszítettek, ahogy a diadalív szobortartó konzolján is egy egészalakos szentábrázolást képzelhetünk el. Ma is látható a hat mérműves ablak és a két faragott bejárati kő ajtókeret. A hajó belső falfelületeit freskók díszítették, ebből sajnos csak három töredék maradt fenn. Nagy kár, hogy a centrális szerkesztésű, igen ritka utolsó ítélet-ábrázolás 1925-ben egy javítás során elpusztult.
A templom utolsó nagy átalakítása Suky László nevéhez köthető. 1790-ben a talajmozgások miatt feltehetően már akkor károsodott boltozatot lebontották, helyette síkmennyezet készült. A boltozat és a szintén ekkor lebontott sekrestye köveiből építették fel a déli és nyugati portikuszt. A déli bejárat fölé ekkor került az egyik boltzáró kő, mely a Suky címert ábrázolta. A pápai címert és a kettős keresztes állami címert ábrázoló darab a templom közelében levő temetőben hányódott, amíg a közelmúltban a portikuszba be nem vitték. Helyreállításuk a templomban látható egyéb faragott kőrészletekkel együtt 2013-ban, a Teleki László Alapítvány támogatásával valósult meg.
A szerkezeti helyreállítás megkezdését több éves kutatás és tervezés, majd engedélyeztetési folyamat előzte meg, melyet szintén a Teleki László Alapítvány támogatott. A Magyar Unitárius Egyház építészeti és műemléki tanácsadója, Furu Árpád vezetésével, az UNICONS KFT. csapata által lebonyolított, jelenleg is zajló munkálatok a templom alapjainak megerősítését szolgálják. A Tirt Georgiana (Progir SRL) által tervezett szerkezeti beavatkozást Weisz Attila művészettörténész és Csók Zsolt régész munkája egészíti ki. Az alapmegerősítés során beazonosítják az egykori boltozat faragott elemeit, bordáit, konzolköveit, záróköveit. Az értékesebb, egyedi darabokat helyükről kiemelik. Így bukkant fel a feliratos boltzáró kő is, amelyen a sávos állami címer látható.
A közeljövőben további középkori részletek kiemelésére lehet számítani, miközben megvalósul az alapok külső megerősítése, valamint az északi hajófal javítása.
A munkálatot a Román Kormány Nemzeti Örökségi Hivatal Műemléki Bélyeg pályázata, valamint a Magyar Kormány Rómer Flóris Programja támogatja, amelynek lebonyolítója a Teleki László Alapítvány.
