Székelykeresztúron nyitottuk meg egyházunkban a Kriza János emlékévet. A néhai unitárius püspök, néprajzkutató, műfordító és költő halálának 150. évfordulóján szeretnénk méltó módon tisztelegni életműve és hagyatéka előtt. A március 22-i esemény ennek az igyekezetnek az első állomása. Helyszíne a Berde Mózes Unitárius Gimnázium, Kriza János egykori iskolája volt.

Az ünnepi alkalmat Szabó Előd unitárius lelkész alkalmi áhítata nyitotta meg. Különös érzés volt vele együtt imádkozni annak tudatában, hogy őt Kriza Jánoshoz rokoni szálak kötik. Az énekvezéri teendőket László Attila, a Székelykeresztúri Unitárius Egyházközség kántora látta el.

A köszöntőbeszédet sorát Czire Alpár, a Berde Mózes Unitárius Gimnázium aligazgatója nyitotta meg. Elmondta, 2025-öt a Berde Mózes Unitárius Gimnázium is Kriza-évnek nyilvánította.  Az iskola minden pedagógusa és diákja büszkén vallhatja, hogy egy tekintélyes hagyaték őrzője és éltetője, feladatuk megismerni munkásságát, és megkeresni szellemi hagyatékának helyét a mai oktatásban.

Koncz Hunor, Székelykeresztúr polgármestere szerint Kriza János példája azt is megmutatja, hogy a Berde Mózes Unitárius Gimnázium milyen lelki táplálékot tud adni azoknak, akik innen indulnak el felnőtt életük felé. A ma felavatott szobor azt is üzeni, hogy ebből a kis közösségből, Székelykeresztúrról is messze lehet jutni. Reméli, lesznek még Kriza Jánosok, hiszen nagy szükség van azokra az emberekre, akik kultúránkat és hitünket erősítik.

Bíró Barna Botond nem csupán Hargita Megye Tanácsának elnökeként, hanem az iskola volt diákjaként is vett részt az ünnepségen. Kiemelte, hogy a néhai püspök a szívet helyezte tanításainak középpontjába. Nem elég a racionalitás, hogy visszaadja azt, amire a vallás hivatott: hogy igazi élményt adjon. Azt az élményt, amiben találkozunk Isten szeretetével és gondoskodásával, azt az élményt, ami összeköt bennünket keresztény embereket, és a jó cselekedetekre sarkall bennünket.

Az ünnepség díszvendége Németh Zsolt országgyűlési képviselő, a Külügyi Bizottság elnöke volt. Családi szálak kötik a néhai püspökhöz, testvére, Kriza György volt az ükapja. Kriza Jánosról szóló méltatásában elmondta, ő volt az, aki a szabadságharc leverése után tartotta lelket a nyájban, és jó pásztorként adta vissza unitárius közösségének a reményt. Ebben a kitartó munkájában a hite volt a támasza. Beszéde zárásaként az „Erősségem az Úr és énekem.” (2Móz 15, 2) bibliai gondolatot idézte. Rendkívül találó ez Krizára, hiszen az ő szájába és lelkébe, a Teremtő úgy adott éneket és hitet, hogy azt népe javára tudta fordítani.

A beszédek sorát Andrási Benedek, a Magyar Unitárius Egyház főjegyzője zárta, aki hivatalosan is megnyitotta az emlékévet, majd Németh Zsolt országgyűlési képviselővel és Czire Alpár aligazgatóval leplezték le Kriza János mellszobrát. A szobor Túri Török Tibor Magyar Ezüst Érdemkereszt, Podmanitzky, Pro Urbe és Pro Cultura díjas szobrászművész, múzeumtulajdonos, Krúdy Gyula díjas író alkotása, aki közel százötven nemzeti jellegű szobrot ajánlott fel a Kárpát-medence köztereire, erősítve a nemzeti összetartozás érzését határon innen és túl.

Az ünnepség gyönyörű színfoltja a Berde Mózes Unitárius Gimnázium diákjainak előadása volt. A Kriza János gyűjtéséből merített irodalmi műsor résztvevői az iskola V. osztályos tanulói, valamint Nagy Nikoletta XII. osztályos diák. A műsor előkészítésében közreműködő tanárok: Nemes Annamária zenepedagógus és Demeter Annabella magyar nyelv és irodalom szakos tanárnő. Őket követték a színpadon a Vadrózsák Néptánccsoportjának tagjai. Táncban meséltek arról a világról, amelyet Kriza is oly nagy gonddal őrzött meg az utókor számára. Néptánc oktató: Józsa Levente.

Fotó: Pap Zoltán