Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke tíz erdélyi közéleti személyiségnek adományozott rangos állami kitüntetéseket. Példaértékű, önzetlen munkájukért szerdán, március 27-én vehették át a díjakat Csíkszeredában, a Zengő tér – kulturális központban. A kitüntetéseket Tóth László főkonzul adta át. Az esemény díszmeghívottja Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó volt.
Magyar Arany Érdemkeresztben részesült Bálint Sándor, a Székelykeresztúri Unitárius Egyházkör korábbi felügyelőgondnoka, a Székelykeresztúri Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezet alapítója, volt elnöke.
Laudációját az alábbiakban olvashatják:
Bálint Sándor a közösségért nem csak lelkesedő, hanem a közösségért dolgozó egyházi ember. Életvitelével azt a ritka értékrendet valósítja meg, amit szabad székely eszmeiségnek nevezünk. A magánéletet, az egyéni célokat nem választja el a közösségi érdek érvényesítésétől, hanem minden szinten megpróbálja összhangba hozni azokat. A valamikori rendtartó székely falu íratlan törvényei szerint igazgatja életét, melynek alapja a becsületesség, a kölcsönös segítségnyújtás és az elesettek megsegítése.
A szülőföld, a szülőfalu és a székely-magyar kultúra iránti szeretetet szüleitől örökölte, akik a legsötétebb kommunista diktatúrabeli elnyomatásban is azt tanították neki, hogy a keresztény hit erőforrása az embernek, és a falu szíve a templom. Édesapjával és testvérével majdnem egy évszázados egyházszolgálati időtartamot töltenek ki, ami azt jelenti, hogy mindenki a maga idejében több évtizeden keresztül viselt, illetve visel egyházi vezetői tisztséget.
Bálint Sándor az egyházi életet szoros összefüggésben éli meg a műveltség terjesztésével, az önfenntartás képességének megvalósításával és a szeretetszolgálat gyakorlásával. Az 1989. évi romániai népfelkelés és államhatalmi változás után, már 1990-ben kezdeményezte testvérfalu-kapcsolat kialakítását Siménfalva és Kölesd (Magyarország) között. 1995-től a Siménfalvi Unitárius Egyházközség keblitanácsosa, 2008-től a Székelykeresztúri Unitárius Egyházkör felügyelőgondnoki tisztségét töltötte be három mandátumon (12 év) keresztül. Ugyancsak 2008-tól zsinati és főtanácsi tag, 2012 óta pedig az Egyházi Képviselő Tanács tagja, ugyanakkor különböző egyházi szakbizottságokban is tevékenykedik.
Bálint Sándor minden közösségi vállalását példaértékűen éli meg. Számára nem teher, hanem lehetőség a szolgálatra a különböző tisztségek betöltése, amit lelkiismeretesen, mindig teljes buzgalommal és hűséggel gyakorol.
2010-től kezdődően részt vett a Székelykeresztúri Nagyküküllő Mezőgazdasági Szövetkezet alapításában, négy évig a szövetkezet elnökeként tevékenykedett és napjainkban is igazgatótanácsi tagként működik. Bálint Sándor annak a szövetkezeti mozgalomnak az értékét tartja szem előtt, ami megelőzte a kommunista diktatúrában erőltetett beszolgáltatást és a kötelező kényszermunkát. Ez a fajta egészséges szövetkezeti mozgalom a két világháború közötti időszakban sok egyházközségben a lelkész és a gondnok vezetésével valósult meg, Balázs Ferenc egykori mészkői unitárius lelkész és szövetkezeti vezető példaadása szerint. Ennek a mozgalomnak alapeszméje az önfenntartás, a gazdák és a földművesek közötti kölcsönös tisztelet, a föld és a természet szeretete, valamint a méltóságteljes emberi élet anyagi alapjainak a megteremtése.
Bálint Sándor szívügye szülőfaluja nagy szülöttjének, néhai Farkas Árpád költő emlékének a méltó ápolása is. Verseit gyakran idézi (könyv nélkül), azoknak gondolatiságával és eszmeiségével teljesen összhangban igyekszik éli. Véleménye szerint a műveltség nem kimondottan az oktatás különböző fokainak meghódításában áll, hanem a műveltség az a tudás, amit az ember egy életen át magába gyűjt, amiről az ember egy életen át érzi, hogy kötelessége azt gyarapítani. Bálint Sándor ugyanilyen rajongással viseltetik a népköltészet és népdalok kifogyhatatlan forrásai iránt, mert hiszi, hogy az embernek kötelessége nemcsak az anyagi jólét megteremtése, hanem a kultúra ápolása és gyarapítása.
Bálint Sándor hívő keresztény emberként együttérez az elesetekkel és a Gondviselés Segélyszervezet keretében igyekszik segítségére sietni a magányos, a beteg és az idős embereknek.
Ha minden ember annyira összhangba tudná hozni életében a magán és a közszférát, mint Bálint Sándor, akkor sokkal kevesebb ember lenne nélkülöző, magányos, és kiszolgáltatott. Örvendünk annak, hogy Bálint Sándor életét, hívő értékrendjét, közösségi szolgálatát példaként állíthatjuk a fiatalabb korosztályok elé, buzdítva őket arra, hogy így éljék meg az egyéni és a közösségi életet.