Az unitárius lelkészképzés története összefonódik Kolozsvár reformációjával. Az erdélyi protestantizmus legradikálisabb ága 1566-tól folyamatosan Kolozsvárott képezte az evangélium hirdetésére rendelt papjait. Az unitáriusok kolozsvári főiskolájában a 16. században rangos európai tudósok tanítottak, hogy csak a legnagyobbakat említsük: Dávid Ferenc, Jacobus Palaeologus, Johannes Sommer, Matthias Vehe Glirius, Enyedi György stb. Az unitárius felsőoktatás két síkon zajlott, az ún. szekundánsok világi pályára, a tógatusok egyházi szolgálatra készültek. Boros György püspök az Unitárius Teológiai Akadémia fejlődéstörténetéről írott tanulmányában a teológiai oktatás négy szakaszát különböztette meg a következők szerint:

1566–1847 a filozófiai kurzus

Filozófiaképzésben azok részesültek, akik hivatásukul a papi és/vagy tanítói pályát választották. Tekintettel arra, hogy a tógatusok segélyben részesültek, és így önerőből végezhették el tanulmányaikat, rendszerint többen voltak, mint ahány papot a gyülekezetek igényeltek, ezért egy-egy végzett ifjú 4–6, de még ennél is több időt töltött a kolozsvári unitárius iskolában. Az egyházi törvény értelmében papi állást csak az foglalhatott el, aki legalább három évig valamelyik középiskolában mint köztanító (lektor) vagy egyházközségben, mint mester tanított.
A humanóriák mellett a lelkészképzés elméleti tárgyai közé tartozott a dogmatika és história. A gyakorlati képzést a reggeli és esti áhítatok, illetve az 1694-től bevezetett szónoklati gyakorlatok szolgálták. A 16. században kialakult rendszer a 19. század közepéig volt érvényben, a tanulmányi időt 1812 után az addigi három évről négyre emelték.

1847–1859 a két éves teológiai kurzus

1845-ben a homoródalmási zsinat kimondta, hogy a teológia oktatását el kell választani a filozófiai oktatástól, vagyis, akik lelkipásztorrá kívántak lenni filozófiai tanulmányaikat kötelesek voltak további két év teológiai stúdiumaival kiegészíteni. A teológiai diszciplínák sorában dogmatikát, etikát, homiletikát, katekétikát, liturgikát, egyházjogot, egyháztörténetet, bibliai archeológiát, Ó- és újtestamentumi exegézist tanultak a lelkészjelöltek.

1857–1896 teológiai szeminárium

Az 1857-ben a korábbi két éves teológiai kurzust még egy esztendővel megtoldották, így a lelkészjelöltek a három éves filozófiai kurzus után még három esztendő teológiai képzést kaptak. Új tárgyak is helyet kaptak az oktatásban pl., „barom orvoslás”, gyümölcstermesztés és selyemhernyó-tenyésztés, de megújult az egyházjog oktatása is hangsúlyos figyelmet kapott az unitárius egyházjog tanítása. Ebben az időben kezdte el tanári pályafutását az utolsó erdélyi polihisztor, Brassai Sámuel, aki héber nyelvet tanított a lelkészjelölteknek. 1859-től a hallgatóknak angol nyelvet is tanítottak.

1896–1909 az Unitárius Vallásközönség Papnevelő Intézete

A millennium évében alkották meg a Papnevelő Intézet szabályzatát, jelentős újítás volt, a teológiai oktatásnak a főgimnáziumi oktatástól való teljes különválasztása. Az Intézet önálló igazgató, dékán vezetése alá került, Boros György későbbi püspök személyében. A teológiai hallgatók a Ferenc József Tudományegyetemen filozófiát, jogot, pedagógiát hallgathattak. A lelkészképzés idejét háromról négy esztendőre emelték. Az intézet életében az 1909. év újabb változást hozott.

1909–1915 Unitárius Teológiai Intézet

A Papnevelő Intézet főiskolává nőtte ki magát, önálló tanári karral és új működési szabályzattal kezdődött el a munka. A szemináriumok száma jelentősen megnőtt; a Teológiai Intézet a gyakorlati lelkészképzést tartotta fő célkitűzésének. Öt év elteltével az Intézet újból megváltoztatta nevét.

1915–1949 Unitárius Teológiai Akadémia

1915-ben a Főtanács a Teológiai Intézet akadémiai rangra emelte, megalkotta az új működési szabályzatát, 1928-tól a tanulmányi időt öt évben határozták meg. Az Unitárius Teológiai Akadémia 1949-ben megszűnt.

Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet (1949-)

A második világháború után kialakult parancsuralmi rendszerben a protestáns egyházak lelkészképzése egy közös intézetbe kényszerült. A református, az unitárius és az evangélikus egyház püspökei: Vásárhelyi János, Arday Aladár, Kiss Elek, Friedrich Müller és Argay György 1948. szeptemberében határoztak a közös intézet életre hívásáról. Az Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet hivatalos megnyitására 1949. február 25-én került sor, a Református Teológiai Fakultás épületében.

Összeállította: Kovács Sándor

 

A Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Kara

Székhely: 400124 Kolozsvár, Avram Iancu tér 13. szám

Tel.: 0264 591 368, 0264 592 841; honlap: www.proteo.hu

dr. Kovács Sándor rektorhelyettes, dékán

0745 643 695, sandorkovacs (kukac) unitarius.org

 

Unitárius teológiai tanárok

dr. Czire Szabolcs, a bibliai teológia tanára

0740 293 942, cziresza (kukac) proteo.cj.edu.ro

dr. Kovács Sándor, az egyháztörténelem tanára

0745 643 695, sandorkovacs (kukac) unitarius.org

dr. Koppándi Botond Péter, a gyakorlati teológia tanára

0744 209 759, koppandi (kukac) proteo.cj.edu.ro

dr. Tódor Csaba, óraadó tanár

0755 904 389, todorcsaba (kukac) gmail.com

Jakabházi Béla Botond óraadó tanár

0724 521 314

Lakatos Adél Csilla óraadó tanár

+36205 386 612, lakatos.a.csilla@gmail.com