Pár évvel ezelőtt nagy port kavart az a kisdiák felelete, aki vizsgáztató tanárok előtt állt egy világtérkép előtt, és mutatta kérésükre, hogy melyik ország hol helyezkedik el. Amikor Angliát kérdezték, rámutatott arra a helyre, ahol Anglia fekszik. Amikor Portugáliára, Kínára vagy épp a Vatikánra voltak kíváncsiak, úgyszintén. De amikor azt kérdezték tőle, hogy hol van Magyarország, a gyerek szembefordult velük és a szívére tette a kezét, majd ennyit mondott: itt.

Sokan vagyunk úgy, hogy a hazát a szívünkben hordozzuk. Megtanított rá a történelem. Elhozták a körülmények, és hiába kellett más nyelvet beszélni, más énekeket dalolni, más történelmet tanulni, más országban élni – amíg volt, aki segítsen felismerni, hogy mi az, ami a miénk, addig természetes a válasz, hogy a haza itt van, a szívben.

Ezért könnyű megérteni azt, amit Jézus tanított Isten országáról. Tanításai során sokszor emlegeti Isten országát, újra és újra előtérbe helyezi, sokszorosan felhívja annak befogadására a mindenkori tanítványok figyelmét. Ugyan más-más formában, de négy szót mond erről: „Isten országa bennetek van.” (Lk 17,21 – Károli-fordítás)

Isten országa bennetek van. Minden keresztény ember naponta elmondja a Jézustól tanult imádságot, melyben azért is fohászkodik, hogy „jöjjön el a Te országod” – vajon mit képzelsz erről, Testvérem? Miként valósul ez meg? Gondold végig, mit jelent neked az Isten országa.

Isten országa bennetek van. Az emberi lélekben végbemenő folyamatok kihatással vannak arra, hogy kint, a világban mi történik. Vizsgáld meg újra és újra, hogy mi történik benned! Mivel foglalkozik nap mint nap a lelked? Mennyi időt szentelsz neki? Mivel eteted, itatod, miként tartod tisztán? Ugye tudod, hogy ha megbetegszik, akkor a tested is beteg lesz? Az új fordítású Bibliában már azt olvassuk, hogy Isten országa köztetek van. Ez is sokat mondó üzenet: milyen embertársaddal, önmagaddal és Istennel a kapcsolatod? Isteninek tudod nevezni vagy van még rajta munkálkodni való? Miként lehet javítani?

Isten országa bennetek van. Nem volt vagy lesz, hanem van. Isten országa mindenkiben ott van. Már most. Így születünk, így jövünk a világra. Mert Isten lelkét hordozzuk magunkban. Vajon miért feledkezünk meg erről és élünk úgy legtöbbször, mintha csak a földhöz tartoznánk?

Lackfi János kortárs költő a következőképpen ír erről:

„És mennyire van közel az az ország?

Nagyon. Itt van mindenütt,

csak mi hisszük

hogy nem abban élünk,

hanem a hatóságok uralma alatt.

De amíg le nem ballagunk a szívünkbe

és nem nézünk körül onnan,

addig sosem vesszük észre.

Ha nem a tömény és önátadó

szereteten keresztül szemléljük,

akkor nem látjuk.

Csak félelmet, mocskot és aljasságot.

És elhisszük, hogy ez a világ.

Pedig elég, ha kivesszük a szemünket,

belemártjuk a szívünkbe,

és megtisztítjuk.

Aztán tegyük vissza a helyére.

Így pillanthatjuk meg

a valódi valóságot.”

Újvárosi Katalin, Székelyderzs