„…maga Jézus állt meg közöttük, és így köszöntötte őket: Békesség nektek!” (Lk 24,36)

A szivárvány lágyan festi fel képét a vihar után lecsendesedő égboltra. A nagypénteki tragédia múltán ugyanígy, szivárványként hat rám a húsvéti örömüzenet: Jézus él! A Tanítómester példája, tanítása színessé festi olykor elboruló életem egét, fényt kölcsönöz a szürkének tűnő hétköznapjaimba. Öröm számomra ennek ünnepet szentelni. Öröm a bennem élő és bármikor életre kelthető Jézust ünnepelni és ünnepeltetni.

Valahogy így van ez minden veszteségemmel. A nagypénteki tragédiák hirtelen, villámszerűen törik meg lelkem csendjét, robajló viharként gázolnak át rajtam, lelkemben hagyva a fájdalom, a kiábrándultság, a kilátástalanság vihar utáni nyomait. Majd jönnek a szombatok nyomasztó csendjeikkel. Talán ez az időszak a legnehezebb. Mert a miértekre nincs válasz, mert csak néma lépteikkel követik egymást napjaim, mert ilyenkor minden hang fülsüketítőnek hat, s legszívesebben a világ elől ágyamba menekülnék, párnámba fúrnám a fejemet. Hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy eljöjjön a vasárnap, amikor én is kész vagyok fájdalomba boruló lelkemet életet adó kenetekkel megkenni, amikor az üres sír látványa nem megborzaszt, hanem reménnyel tölt el: van még jövendőm.

Az evangéliumi történetben Jézus halála rettegést kelt tanítványaiban. Mária a csoda hírét viszi nekik, de ők mindazt nem hiszik. Majd Jézus megjelenik a tanítványoknak is, s köszönti őket: „Békesség nektek!” Jézus békességet hoz a rettegő, megfélemlített tanítványoknak. A béke érzését ülteti el vihar dúlta lelkükbe, s megjelenik életük egén a szivárvány.

Jézusra való húsvéti rácsodálkozásomban magam is hallom: „Békesség nektek!” Én is ezt kívánom mindenkinek így, húsvét harmadik napján, adjon Jézus példája békességet a tőle eltanulható hit és szeretet révén. Gyógyuljanak be lelkünk sebei a Mesterre való figyelés által. Ő ma is él! Adjon kiutat az erőnket romboló viharainkból. Tegye szivárvány-lepte derült égbolttá életünk mindennapjait.

A húsvéti ünnepek múltával is gyakoroljuk a Jézustól tanult békességet, és Isten áldása legyen mindannyiunk életén!

Tőkés-Bencze Zsuzsanna, Gyergyószentmiklós