A fogalmak társításai néha logikai bukfenchez is vezethetnek. Onnan indulok ki, hogy nyelvünk több mint százezer szót tartalmaz, melyeknek összefonódása még szinte ennyi, produktiv képzőkkel ellátott formában létezik, létezhet, ezek egyértelműen levezethetők a szótőből. Itt van például a feltaláló és a felfedező közötti különbség. Sokszor hallani, hogy ez és ez feltalálta ezt és azt. Köztudatunkban ez van meggyökerezve, és én nem is akarom most azt állítani, hogy feltaláltam a spanyolviaszt, amelyik közismerten jobb volt, mint a raguzai vagy bizánci, hanem csak azt, hogy azt senki sem találta fel. Ugyanis mindig is létezett. Ezért csak felfedezte.

A mindenkori feltaláló Isten, mondom én, mert a feltalálás alkotás. Isten a semmiből alkotta meg a világmindenséget és lelket, életet lehelt az élettelenbe.Az ember ezért csak mindig a felfedező státussal rendelkezhet. Ahogyan Kolumbusz vagy Cook előtt is létezett Amerika, illetve Ausztrália, úgy bármilyen remekművet is alkotott az ember, akár tudományban, akár művészetben, nem tett egyebet, csak felfedezte, hogyan kell a meglévő törvényszerűségeket összepárosítani a reménylett eredmény érdekében. Sok millió új vers, regény jön még létre csupán azáltal, hogy más és más sorrendben lesznek a betűk, szavak, mondatok írva. Újabb és újabb csodagépek és felszerelések gyártódnak annak következményeként, hogy valakik értelmi szintjük magaslatán felfedezik az amúgy is létező fizikai törvényszerűség fejlettebb formáját.

A szép mindebben az, hogy ezeknek a zseniknek mindenike mind mélységes istenhitről és vallásosságról tett bizonyságot. Nekik nem volt megalázó a másodállás, mert tudták, a szikrát Istentől kapták, ezért övé a dicsőség. Így egészítik ki egymást a feltaláló és felfedező. Az alkotó és alkotott. Ha minden szó jó helyre kerül, ezáltal teljes lesz a gondolat. Rájöttem valamire? Kérdezheti minden ember, aki megosztani akarja Istentől kapott értékeit. Ha igen, akkor a költő gondolatot, a zenész dallamot, a festő színeket, a mérnök tervrajzokat, az orvos gyógyulást, a pap vigasztalást… Az összeálló harmóniából vers, kép, zenemű,hajlék, élet születik…

És ha már számunkra feltalálták azt a koronát a teremtéskor, akkor csak a méltósággal viselését kell felfedezzük.

Székely Miklós, Kövend