Senki sem tölt újbort régi tömlőbe, mert szétrepesztené a bor a tömlőt, s odalenne a bor is, a tömlő is. Hanem az újbor új tömlőbe való. (Mk 2, 22)
1568-ban a tordai országgyűlésen elhatározták, hogy új tömlő kell az újbornak. Az újbor a felekezetek voltak: a lutheránusok, a kálvinisták, az unitáriusok. Az új tömlő pedig az az alkotmány, az a constitutio, amely lehetővé tette az egymás mellett való békés élést. Az új bor az anyanyelv használata volt a templomokban, az új tömlő a meginduló könyvkiadás. Az egész Kárpátmedencében az unitárius Heltai Gáspár és Bogáti Fazekas Miklós tették le alapköveit a magyar könyvkiadásnak.
Képzeld el azt a felszabadító erőt, amikor a templomokban magyarul kezdték olvasni a Bibliát, magyarul prédikáltak, magyarul imádkoztak, magyarul énekeltek! Képzeld el, hogy mindaddig csak latin nyelven szólhatott a Szentírás! Képzeld el azt a felszabadító erőt, amikor nemcsak a nemesek, hanem az egyszerű emberek gyermekét is beírathatták az iskolába! Képzeld el, hogy az egyházközségek iskolát alapítottak!
1568-ban Erdély újjászületett. Olyannyira földi paradicsommá lett, hogy az erős nyugati országokból ide menekültek a szabadgondolkodók, azok, akiket a katolikus egyház kiátkozott, műveiket elégette és rájuk halálbüntetést szabott ki. Olaszországból, Görögországból, Lengyelországból menekültek hozzánk művelt emberek, akik nem fogadták el a dogmákat, akik magukat és a népet művelni voltak hivatottak, és akik hittek egy méltányosabb, igazabb világban. Hozzánk menekültek sokan a máglyák elől, a gályarabság elől, mert nálunk egy olyan fejedelem uralkodott, akinek volt türelme végighallgatni a különböző hitfelfogások okfejtéseit, vallomásait, vitáit. János Zsigmond volt ez a fejedelem, aki a székelyekkel nem azért harcolt, mert meg akarta volna őket téríteni, hanem azért, mert a székelyek nem akartak adót fizetni.
Gondold el, testvérem, hogy mi lenne az az újbor a te életedben, ami új tömlőt igényelne? Talán egy új munkahely? Új barátok? Új közösség? Új hobbi? Talán egy új én?
1568-ra emlékezve gondolkozz azon, hogy miért volna érdemes neked is újjászületned. Képzeld el azt a tökéletes állapotot, amelyben élni szeretnél, és apró lépésekkel haladj megvalósítandó célod felé.
1568-ban a tordai országgyűlés teljesen új rendet szabott a mindennapi létnek, a közösségek életének. Azok az emberek mertek bátrak lenni. Hittek a közös jóban. Meg tudtak egyezni a jó érdekében. Egyet tudtak akarni. Gyökeres változásokat hoztak, és a nemzet gyarapodott, mert az egyének és családok is gyarapodtak.
Szabj te is új rendet az életednek. Fókuszálj a valóban fontos dolgokra. Arra, hogy megszülettél, most élsz, talán holnap is fogsz, aztán meghalsz. Mi az, ami belőled mindörökké megmarad? Legyen benned együttérzés a másik ember iránt, és tiszteld a másik ember hitét. Töltsed lelked új borát életminőséged új tömlőjébe.
Székely Kinga Réka
Homoródszentpéter