1957-ben készült a Híd a Kwai folyón című film. A második világháború idején a japánok által foglyul ejtett brit katonák feladata, hogy a háború szempontjából stratégiai fontosságú hidat építsenek. A film egyik többször hangoztatott mondata sokszor eszembe jut ma is, bár a filmet gyermekkoromban láttam. A film a tisztességesen elvégzett munka értékéről, az építés és rombolás dilemmájáról szól. A japán parancsnok a hadifoglyokhoz intézett beszédében ellentmondást nem tűrő hangon harsogta a tábor jelmondatát: Tegyen boldoggá a munka!
A hadifoglyok egy része ilyen lelkesedéssel munkálkodik, de mindvégig motoszkál mindannyiukban a kétség.
Karinthy Frigyes szellemességét használva kérdezem: boldoggá tesz-e téged a munka, s ha igen, akkor miért nem?
Mikor nem öröm a munka?
Amikor nem értünk ahhoz, amit tenni kellene.
Amikor úgy érezzük, hogy nem nekünk kellene azt a munkát elvégezni.
Amikor mindennap ugyanakkor ugyanúgy ugyanazt kell elvégezni.
Amikor nem látjuk a munka értelmét, amikor attól félünk, hogy fölöslegesen és hiábavalóan görgetjük a hegyen fölfelé a szikladarabokat, mert azok úgyis visszagurulnak az aljba.
És amikor nem tudjuk megfogalmazni, hogy kinek teszünk jót, kinek szolgálunk, kinek segítünk, kinek tesszük szebbé az életét az elvégzett munkával.
Nem öröm a munka, ha hiányzik belőle az emberfölötti, az isteni dimenzió.
Isten azért adta éppen ezt a munkát neked, hogy beletanulj, hogy növekedj és erősödj.
Isten jól tudja, hogy miért pont neked kell ezt a feladatot elvégezned.
Isten minden nap erőt ad, ha minden nap imádkozol hozzá, és a mindennapi, unalmasnak érzett munkában is megláttatja veled a kitartás, az észrevétlen épülés és növekedés csodáját.
Isten minden munkában, az élet minden apró részletében értelemmel és céllal vezet, s lehet, hogy nem most, de egyszer bizonyosan megérted, hogy miért fontos lelkiismeretesen dolgozni.
Isten megajándékoz azzal a tapasztalattal, hogy ha mások javát, örömét, boldogságát szolgálod, akkor erőd nem elfogy, hanem megsokszorozódik.
A mai imádság ezért hangozzon így ajkunkon: Uram, segíts, hogy megtaláljalak a munkámban, s munkámban megtaláljam a boldogságomat!
Szabó Előd, Ürmös