Asszony
Van egy másik életem. Egyszerű asszonyi élet, s benne a teljesség maga. Van egy másik életem, ahol nincsenek a napok időponthoz kötve, ahol nincs határidőnapló, nincsenek megkötések, kötelező dolgok, napirendi pontok, köszönöm jól vagyok rövidre zárt mondatok…
Van egy másik életem, ahol csak egy asszony vagyok a többi között. Asszony az álmaimmal, asszony a tükör előtt, asszony, főzés vagy éppen asztalterítés közben. Egy asszony, aki az év minden szakában, ölben hordja be a virágot. Kora tavasszal amikor kinn még nyugszik a hó alatt a természet, mogyoró ágat hajtat, aranyesőt. Aztán a nyári vadvirág mindennapjai elevenednek meg az asztalán.
Van egy másik életem, ahol csak egy asszony vagyok, ki gyermeket szül a világra, sok gyermeket, és mosolyát adja tovább, szíve legszebb, legtisztább dobbanását adja mindeniknek. Egy asszony ki kenyeret dagaszt, hamut forráz, magot hint a földbe, fehér illatos ruhát tereget, laskát gyúr, asztalt terít ünnepről-ünnepre, lekvárt főz, zsoltárt énekel, sző, azsúroz, és mindezt teszi imádsággal az ajkán. Motolláján csak pörögnek az évek, és nem sajnálja egyetlen percét sem életének, mit övéinek adott. Ő tudja, hogy az oda adott élet, az oda adott idő, a legdrágább jelenlét, a legtöbb mit adni lehet.
Van egy másik életem. Egyszerű asszonyi lét, s benne a teljesség maga. Tudom, hogy van. És mégsem találom.
Szabó Adél Júlia, Kálnok