Ballada a keresztre-feszítettekről

Ez az írás azoknak és azokról szól, akiknek az életében legalább egyszer a NAGYOK a nyakukra léptek, akiket meglökdöstek, lehurrogtak, sárbadöngöltek, leköptek akkor, amikor valamit kimertek mondani. Azoknak, akik kiálltak az igazuk mellett még akkor is, amikor a rend őrei láncokat zörgettek, és vérben forgó szemmel fenyegetőztek. Ez az írás azoknak szól, akiknek életében legalább egyszer volt már egy nagypéntek. Lehet, hogy fiatal voltál, amikor tanítód, papod, apád, a szomszéd rádpirított „hallgass kölyök! Te ezt még nem érted. Ez a világ rendje, ez mindig is így volt, és így lesz, ha meg túl sokat pattogsz, ne félj, megkapod a béred.” Vagy lehet, hogy felnőtt voltál, és felnőtt játékaid közben, egy óvatlan pillanatban a főnököd, a szomszédod, a férjed vagy feleséged megkérdezte: „Te ezt komolyan így gondolod? Hát elment az eszed? A világ nem így működik. Be szépen a nyakad az igába, és húzd ügyesen a többivel a terhet! Aztán többet ne halljak erről a butaságról!” Igen, nagypéntek a régi rend napja, az újat ellenzők napja, a betűt tisztelők napja, azoké, akiket nem érdekel a szellem, az igazság, bármilyen lényeg, hanem egyedül és kizárólag a meglevőre összpontosítanak. A minden idők farizeusainak napja ez, a főpapoké és helytartóké, no meg természetesen a fröcsögő, dühödt tömegé. Óh, igen, a tömeg, amely alig várja, hogy végre kapjon egy kis táplálékot, egy cafat húst, amit aztán örömmel marcangolhat szét. És nagypénteken mindig akad egy-két írástudó, farizeus, helytartó, aki megeteti ezt az embergépet Veled. Ugyanígy dobta oda Jézust, hogy lakjanak jól vele, és, ha valaha neked is volt nagypénteked, akkor téged is. Ugye, ott van ez az ember, aki úgy tanított, mint kevesen a korában. Azt próbálta elmondani, hogy a Törvény betartása nem abból áll, hogy mereven belekapaszkodunk néhány szóba és rendeletbe, hanem látni kell a szöveg mélyén levő lényeget, azt, hogy a Törvény mit is akar az embertől. Ám, amikor meghallották ezt a szakállasok, rögtön gyanút fogtak, itt valaki a nyugodt vizet meg akarja zavarni! Valaki a tó fenekére akar nézni, ám akkor felkavarja a kedélyeket. Ezt – kérem – hagyni nem lehet, ezt meg kell állítani! És hát, mi tagadás, összejött nekik. A keresztfa ott áll a Golgotán, rajta meg a Lényeglátó kileheli lelkét. Téged is ugyanígy tesznek el láb alól, ha túl sokat zavarod a vizet, ugyanígy keresztre feszítenek, olajba főznek, kerékbe törnek, máglyán égetnek, akasztanak, ha nem állsz szépen a sorban, és nem menetelsz a többivel.Nagypénteken ők, a szakállasok, ünnepelnek. De – kedves Olvasó – tudd meg, bár most nekik szilaj a kedvük, bár most azt gondolják, hogy győztek, minden időben, minden korban, és minden megfeszített számára eljön a húsvét. A világ szövete olyan, hogy nem hagyja, hogy végleg ők győzzenek. Ma nagypéntek van, és sírunk. Sírjunk is! Sirassuk a világot, hogy még mindig megtűri őket, de közben egyik szemünk sarkában játszódjon némi mosoly, mert a csendes szombat után, dicsőségesen, és csodálatosan jön húsvét.

megjelenés időpontja: 2010.04.02.