Örökkévaló Istenünk! Szerető édes Atyánk!

Csodálatos érzés nap mint nap megtapasztalni Téged e teremtett világban és életünkben! Ha a minket körülölelő természetre tekintünk, a hála érzése tölti be a hétköznapok forgatagában oly sokszor belefáradt emberi lelkünket. Köszönjük az őszi színeket, amelyek az elmúlás szépségét örökítik e tájra, és köszönjük, Urunk, hogy bennünk is megőrzöd a tarkaságot, hogy ebben a sokszínűségben megtapasztalhatjuk, hogy egyen- egyenként is értékesek vagyunk, egyedi, szép imádságos gondolatokkal, érzésekkel színezzük az életet, a Tőled kapott legdrágább ajándékot!

Köszönjük ezt a mai Veled való áldott találkozást, amikor ismét Hozzád igazítjuk életünknek iránytűjét, miközben kidúdoljuk, hangos szóval elmondjuk vagy csendben a lélek mélyén megfogalmazzuk örömünket és ürömönket.

Istenünk! Te saját gyönyörűségedre alkottad meg e világot és benne az embert. De mi sokszor nem őrizzük azzal a szeretettel, amivel nekünk adtad e gyönyörű világot és benne eme gyönyörű emberi lelket.

Mutass rá, Urunk, bennünk arra a kevésre, ami ma is elvezetheti tekintetünket a legtöbbhöz, arra a parányi, pislákoló lángra, és tudatosítsd bennünk, hogy jó ma nekünk ezen parányi lángocskák erejét eggyé forrasztani, hogy lelkünk gyönyörű szép lángja felérjen Tehozzád, és elérjen mindannyiunk szívéhez, hogy közösségünk fényében Te is gyönyörködjél, Urunk, és atyai áldásodat add együttlétünkre.

Bocsáss meg nekünk, hogy sokszor a mindennapi feleslegek utáni futkosásainkban nem vesszük észre, vagy csak elszaladunk ajándékaid mellett.

Kérünk, hajtogass ma minket, Atyánk, szerethető, szeretett és szerető emberekké. Add, hogy a mellettünk élő embertársunkban lássuk meg a testvért, és engedd, hogy egymásra csillanó szemünkben, egymásba feledkezve meg tudjuk ajándékozni egymást azzal a békességgel és szeretettel, amellyel Te töltöd fel lelkünket! Úgy engedj minket a mai nap porondjára is, mint akik a Tőled kapott szeretettel élve próbálják betölteni emberi hivatásukat e földi létben.

Taníts minket bölcsen élni! Tanítsd meg nekünk azt a másik értékrendet, a Te értékrendedet, Atyánk, ami által szilárd alapokra tudjuk helyezni a mi lelki házunkat! Segíts minket felemelkedni a felszínesség, a képmutatás útvesztőiből.

A test lámpása a szem. Segíts minket tisztán látni lelki szemeinkkel is! Erősíts meg a jó döntések meghozatalában, hogy abban a tudatban hozzuk meg döntésekeinket, hogy egyszerre nem szolgálhatunk két úrnak.

Segíts megmaradnunk a Te szeretetedben. Segíts, hogy hittel tudjunk szembenézni a lelki házunkat megtépázó, felforgató, romba dönteni próbáló viharokkal. Erősítsen az a hit, hogy te egyetlen pillanatra sem engeded el kezünket! Ma sem, és ezt köszönjük neked, Urunk! Ámen.

Pálffy Anna-Mária, Szatmárnémeti