Kinézek az ablakon s látom a hólepte tájat, a háztetőkön megfagyott havat, ahogy hótakaró borítja a mezőt, a kisebb és nagyobb bokrokat, a nyárfa s gyümölcsfák tövét, s legszebben a két fenyőfa ágain telepszik meg. Az ágak fenségesen roskadoznak a hótakaró alatt, mint nyáron az almafák ágai roskadoztak a terméstől.

Önkéntelenül mosoly terül el az arcomon, s ezzel a külső mosollyal szemem is felcsillan s lelkemben a hálaadás érzése borítja el a fáradtságot és a fásultságot.

Ez a hála- létem alapja.

Hála a teremtő Istennek.

Hála közelemben élő szeretteimért.

Hála a tudatos életért.

Hála távol élő szeretteimért.

Hála Mindenért.

Hála azért, mert, megtanultam mosolyogva imádkozni.

Hála, mert fontos testi-lelki-szellemi egészségem.

Hála, mert szeretteimért tudok imádkozni.

Hála, mert emlékeztetem magam, ahogy gyermekkoromban-naponta sportoltam- edzésre jártam, edzettem izmaimat, akaratomat, fizikai korlátaimat egyre messzebbre tolva- megtanultam, hogy az igazi siker titka sokszor önmagam korlátainak, lustaságának, kényelmének legyőzése!

Ahogy valamikor edzettem fizikumomat úgy kell edzem lelkem mosolygós imádság által, szellememet pedig olvasással, kihívásokkal és tanulással!

Elvonatkoztatok a körülöttem zajló világ fölösleges híreitől, a panaszkodástól, önzőségtől és az erőszakos megnyilvánulás formáitól.

Könnyű neked!-hallom időnként.

Igen, valóban könnyű!-mert megtanultam és megélem a felülről jövő békességet, mert mosolyogva imádkozom, s lelkemben békesség van.

Ha könnyű-akkor te miért ne tanulnád meg? –Gyerünk, mire vársz? –érezd meg az isteni aranyfonal jelenlétét életedben s edzd testedet-lelkedet-szellemedet. S akkor majd én is mondhatom neked.

Látod, milyen könnyű- tudtam, hogy megtudod csinálni! Így legyen!

 

Moldován- Szeredai Noémi, Csekefalva