Testünk legnagyobb részét víz alkotja. Ezzel a ténnyel azonban különösebben nem szoktunk foglalkozni, természetes adottságnak tartjuk.
Azt is teljesen természetesnek tartjuk, hogy a világ működik. Természetes az, hogy a Gondviselő működteti, ha foglalkozunk vele, ha nem.
Igazából akkor kezdünk keserves kutatásba, amikor mindkettőből, a vízből és a gondviselésből is hiány van. Amikor megszomjazunk.
2019-ben, a víz világnapján a legtöbben, akik ezt az írást olvassák, könnyen megoldják a vízhiány kérdését: csapból, kútból vagy palackból jövő életnedvvel pillanatok alatt oltják a szomjat.
De mind voltunk már olyan helyzetben, hogy nem tudtunk egyből vízhez jutni. És keserves volt, ahogy minden sejtünk egységesen sóhajtozott néhány csepp vízért.
Ma már tudjuk, hogy nem csak távoli, harmadik világbeli probléma a vízhiány kérdése. Nálunk is, a kiépített vízrendszerrel ellátott városoktól távolodva, a fejlődő technológia ellenére is, gyakorta halljuk ezeket a kérdéseket: van-e víz a kútban? Mikor lesz eső? Meg lehet-e itatni az állatokat? Van-e lehetőség tisztálkodni? Az idős generáció úgy emlékszik, hogy gyermekkorában több volt a csapadék, több eső esett, több hó hullt, és ritkábban volt szárazság.
Szeretjük azt mondani, hogy a vízhiány távoli probléma, hogy a kiváltó okok tőlünk függetlenek, hisz mi nem vagyunk hibásak a klímaváltozás és iparosodás miatt.
Szeretjük azt mondani, amikor gondjaink adódnak, hogy tőlünk független okok vezettek minket a bajba, hogy a főnök, a szomszéd, a kormány, a házastárs az oka a mi rossz életünknek.
Pedig lehet, hogy csak mi szennyezzük be a vizeket, lehet, csak mi távolodunk el Istentől. Javaslom, hogy mindenekelőtt magunkban keressük a tévedéseket, hiányosságokat.
Mi is tehetünk azért, hogy tudatosan gazdálkodjunk a vízzel, és életünkben példamutatóan foglalkozzunk a földi lét alapját jelentő folyadékkal.
Mi is tehetünk azért, hogy egy kis lelki és testi gyakorlattal tudatosítsuk Isten jelenlétét az életünkben. Mert nem olyan magától értetődő ez. Ahogyan az sem, hogy mindig van ivóvíz.
Mikó Ferenc, Tarcsafalva