Ezekben a napokban kis és- nagydiákok felé fordul a figyelmünk. Ballagások, iskolai évzárók. Hogyan érdemes mindezekre odafigyelni? Lélekkel, hittel, szeretettel, reménységgel, mindannak számbavételével, amivel Isten megáldotta őket, és általuk megáldott bennünket. Hálát adunk értük, és Istenhez imádkozunk.

Az alábbiakban hozzájuk szólok.

Fontos mérföldkő ez a pillanat a ballagók életében, ünnepélyes kilépés az iskola kapuján és, ahogy mondani szoktuk, belépés az életbe.

Az alapok lerakása az elmúlt esztendőkben, hála Istennek, megtörtént. Tovább kell építkezni. Ez életünk rendje, hogy a fundamentum lerakása után tovább építsük az épületet. Egy másik szép képpel élve: életetek növekedésnek indult szép fája egyre erősebb gyökerekkel kötődik a szülőföld talajához, nemzethez, egyházhoz, Istenhez. Azt szeretnénk, hogy ez folytatódjon. Legyen életetek szépen megépített hajlék, egészséges, sok vihart is kiálló gyümölcsöt termő fa.

Mi az, amit kívánunk, kérünk tőletek? Elsősorban az, hogy ne zárkózzatok el, ne egyedül akarjatok boldogulni, hanem a közösségben. Érezzétek meg azt, hogy ebben a közösségben támaszt jelentő erő van – erre az erőre nagyon nagy szükségetek lesz. Ne feledjétek, hogy csak hit által lehet élni. Úgy éljétek meg ezt, hogy hiteteknek híre legyen.

Egy személyes élményemet szeretném megosztani: Néhány esztendővel ezelőtt négy brassói gyermekünk nyári táborozáson vett részt Homoródalmáson. Táborzáráskor megkérdeztem az egyik táborvezetőt, hogy milyenek a brassói gyermekek. A válasz meglepő volt, de jól esett hallani. Azt monda, hogy nagyon örültek ezeknek a gyermekeknek, mert van tudásuk, testi egészségük, és ami a legfontosabb, van lelkük és van hitük.

Itt van a titok, a gyermeknek, az ifjúnak legyen lelke, legyen hite!

Isten segítse és az Ő áldása kísérje gyermekeinket, ifjainkat az elkövetkező időben és mindörökké! Ámen!

Máthé Sándor, Homoródjánosfalva